Október környékén megismétlik a reprezentatív vizsgálatot

Szerdán reggel 9-kor hozzák nyilvánosságra a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos H-UNCOVER átfogó országos reprezentatív szűrővizsgálat végleges eredményét, amelyet a Semmelweis Egyetem (SE) még májusban végzett el. A részletes részadatokat azonban már hétfőn ismertette Merkely Béla, az SE rektora a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság aktuális online ülésén, amely a járvány eddigi tapasztalatait összegezte. Mindenesetre az már most kiderült, hogy 10602 résztvevőből 3 aktív fertőzöttet találtak, és összességében, a becslések szerint az országban 22 és 93 ezer között lehet az a szám, amennyi ember átesett a fertőzésen.

A rektor az előadása elején elmagyarázta, hogy miért is került az egyetem a járvány elleni védekezés frontvonalába. Elmondta, miután kiderült, hogy az első igazolt fertőzött éppen náluk gyógyszerészhallgató, fejest ugrottak a kontaktkutatásba és a tesztelésbe. Az elsők között voltak, így a már meglévő tapasztalataik alapján kapták, illetve kapta a megbízást, hogy irányítson egy klinikai járványelemző csoportot, amelyben a négy orvosegyetem kutatói vettek részt. Miközben egyfajta szentinel feladatot láttak el, folyamatosan tanultak is. Például azt, hogy ha a közösségi kapcsolatokat a minimálisra csökkentik, akkor jól ki lehet jönni a járványból. Ezért is volt logikus és jó döntés az egyetemek bezárása.

Mivel a Nemzeti Népegészségügyi Központnak a tesztelések terén eleinte korlátozottak voltak a lehetőségei, a szűrésekben közreműködtek az orvosegyetemek is. Már a tesztelések elején voltak olyan PCR vizsgálatok, amelyeknél az érintettnek sem tünete, sem fertőzött kontaktja nem volt, más miatt került a vizsgálandók körébe, például orvos vagy egyetemi hallgató volt. Közöttük a pozitivitás aránya 0,1-0,2 volt. A H-UNCOVER reprezentatív országos szűrés tervezésénél ezért gondolta a rektor, hogy az eredmény nem fog eltérni ettől lényegesen, tehát 10 ezer ember közül az aktív fertőzöttek aránya 0,1 százalék, azaz 10 fő lesz. Ehhez képest 10 ezerből 3-at találtak.

A rektor az országos reprezentatív vizsgálat részleteit ismertetve elmondta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által kiválasztott, 14 évnél idősebb, az ország 466 településén és a főváros 23 kerületében, magánháztartásban élő 17 787 ember kapott meghívást a szűrésre. Végül 10 602-en vettek részt a vizsgálaton, ami Merkely Béla szerint nagyon magas arány, hiszen a hasonló reprezentatív vizsgálatot végző két másik országban (Izland, Szlovénia) jóval rosszabb volt a részvételi ráta.

A részeredmények szerint a PCR teszttel végzett szűrés alapján 8,3 millió lakos között az aktív fertőzöttek becsült száma: 243-7230 fő lehetett. Vizsgálták azt is, hányan eshettek már át a fertőzésen. Az 1524 IgG antitestes szűrés alapján ez a szám az adott időpontban 22 399 és 92 624 fő között lehetett. A nemzetközi publikációs szabályok miatt csak szerdán nyilvánosságra hozható végleges adatok a rektor szerint ezen számokon belül maradnak.

Kérdésre a rektor kijelentette, biztos benne, hogy nem azért alacsonyak itthon a fertőzési adatok, mert kevés tesztet végeznek. Egyrészt ennek épp a reprezentatív vizsgálat mond ellent, másrészt most többet szűrnek, mint a járvány közepén, mégis kevesebb az igazolt eset.

Merkely Béla elmondta azt is, hogy nemzetközi megítélés szerint is Magyarország az egyik legbiztonságosabb európai ország Németország, Svájc és Ausztria után. A rektor nem zárta ki, hogy november körül lesz egy második hullám, különösen, ha behurcolják a fertőzést, hiszen a környező országok közül többen újra fellángolt a járvány. Bejelentette azt is, hogy épp a második hullám lehetőségének felmérésére szeptember-október tájékán ismét lesz egy országos reprezentatív vizsgálat, amelyben 1500 főnél megismétlik a teszteket, de új személyeket is bevonnak.

Szlávik Jánost, a Dél-pesti Centrumkórház osztályvezető főorvosát most arra kérték fel, hogy elsősorban arról beszéljen, hogyan lehet megvédeni a fertőzéstől a frontvonalban lévő egészségügyi dolgozókat. A főorvos elmondta, hogy a László kórház különálló karantén épületébe helyezték el az első fertőzötteket. Ebben az épületben van két olyan hermetikusan lezárt légúti izolációs szoba, amely negatív nyomással rendelkezik. Az orvosokat és nővéreket már korábban, az ebola-járvány esetleges megjelenésére készülve megtanították a védőfelszerelések, védőruhák pontos használatára, tehát nem érte őket váratlanul a koronavírus-járvány. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy ellentétben más intézményekkel a László Kórházban csak néhány orvos és nővér kapta el a vírust.

A főorvos arról is beszélt, hogy az elmúlt hónapokban mi mindent tudtak meg a vírusról és mi az, amiben még egyelőre bizonytalanok. Például azt már lehet tudni, hogy a 7.-8. nap jöhet be a szepszis, a citokinvihar, de arról, hogy pontosan hogyan folyik le a betegség, egyelőre nem egyértelműek a válaszok. Ahogy Szlávik János fogalmazott elég egyedi ez a folyamat. Ezért sem egyértelmű, hogy pontosan milyen gyógyszereket kell adni a súlyos betegeknek, bár most van egy szer, az influenza ellen kifejlesztett Favipiravir, ami Szlávik doktor szerint is enyhíti, ha nem is gyógyítja a betegséget. Megjegyezte azonban, naponta jelennek meg pro és kontra tudományos cikkek egyes készítményekről, tehát biztosat egyelőre még nem lehet egyikről sem mondani.

Így van ez a koronavírus elleni vakcinákkal is. Szlávik János szerint a számos tesztelési fázisban lévő oltóanyag között már ott van az, ami az igazi lesz. Emlékeztetett, hogy az angol és a kínai vakcina már fázis három stádiumban van. Megjegyezte azt is, korábban elképzelhetetlennek tartotta, hogy egy vakcinát nem 5-10, hanem csupán 1-1,5 év alatt fejlesszenek ki. A főorvos szerint ez a gyorsaság hasznos lehet, de mégis tart attól, hogy mindez hova vezet. Hiszen előfordult már, hogy egy vakcina tesztelésénél a beoltott gyerekek rosszabb állapotba kerültek, mint az oltatlan társaik. Ennek ellenére a főorvos is állítja, erre a betegségre a védőoltás hozza majd el a megoldást.