Országgyűlés: új bizottságok, új munkarend

Az Országgyűlés megalakította az új bizottsági rendszerét a keddi alakuló ülésen. A képviselők megválasztották a testületek elnökét, alelnökeit és tagjait is. Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot 185 igen szavazattal fogadta el a Ház. A kisebb létszámú parlamentben az eddigi húsz helyett 15 állandó bizottság működik.

A most először felálló, kiemelt jelentőségű törvényalkotási bizottság, mellett mentelmi; az alkotmányügyi és az emberi jogi ügyeket is magában foglaló igazságügyi; költségvetési; külügyi; európai ügyi; honvédelmi és rendészeti; nemzetbiztonsági; nemzeti összetartozás bizottsága; széles portfóliójú gazdasági; mezőgazdasági; az oktatást és a sportot is magában foglaló kulturális; az egészségügyi, szociális és családpolitikai ügyekkel foglalkozó népjóléti; továbbá a fenntartható fejlődéssel foglalkozó testület is működik, az ellenzék kezdeményezésére jött létre a vállalkozásfejlesztési bizottság.

A 15-ből nyolcat - a mentelmit, az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságot, a költségvetésit, a külügyit, az európai uniós ügyit, a honvédelmit, a nemzetbiztonságit és a nemzetpolitikai bizottságot - kötelező létrehozni az országgyűlési törvény értelmében. A nemzetbiztonsági bizottságnak a jogszabály szerint ellenzéki elnököt kell választani.

A 6 fős mentelmi bizottságot Vejkey Imre (KDNP), a 13 fős igazságügyit Rubovszky György (KDNP), a 12 fős külügyit Balla Mihály (Fidesz), a 9 fős európai ügyit Hörcsik Richárd (Fidesz), a 9 fős honvédelmi és rendészetit Kósa Lajos (Fidesz), a 9 fős nemzeti összetartozásit Potápi Árpád (Fidesz), a 15 fős gazdaságit Rogán Antal (Fidesz), a 11 fős mezőgazdaságit Győrffy Balázs (Fidesz), a 15 fős népjólétit Zombor Gábor (Fidesz) vezeti.

Ellenzéki képviselő elnököl öt bizottságot, a 15 fős költségvetésit a szocialista Burány Sándor, a 7 fős nemzetbiztonságit a szintén szocialista Molnár Zsolt, a 15 fős kulturálist a jobbikos Dúró Dóra, a 11 fős vállalkozásfejlesztésit Volner János, a Jobbik képviselője, míg a 10 fős fenntartható fejlődésit Sallai R. Benedek LMP-s politikus.

Az új 199 fős parlament működésében az egyik legfontosabb változás a törvényalkotási bizottság megalakulása. A 39 fős új testületet a fideszes Gulyás Gergely vezeti a Ház törvényalkotási alelnökeként. A testület felállítása a februárban elfogadott új házszabály egyik legfőbb változtatásával áll összefüggésben, miszerint megszűnik a módosító javaslatokról a plenáris ülésen folyó részletes vita. Ehelyett a jövőben a módosító indítványokat előbb a szakbizottság tárgyalja - mint eddig -, és dönt a támogatásukról vagy további változtatásokat kezdeményez, majd a javaslatok az újonnan létrejövő törvényalkotási bizottság elé kerülnek, miután az előterjesztő jelezte, melyekkel ért egyet. A törvényalkotási bizottság egy javaslatba foglalja az általa támogatott módosításokat, az összegző módosító javaslatról a Ház vitát folytat, majd egy szavazással dönt.

Vadonatúj munkarend
Az eddigiektől számos ponton eltérő munkarend vár a ma megalakuló Országgyűlés képviselőire az új házszabály alapján, amely a plenáris ülésről a bizottságokba terelte a részletes vitákat. A parlament tavasszal, utolsó rendelkezései között fogadta el az új házszabályi rendelkezéseket a kormánypártok javaslatára. Az egyik legnagyobb újdonság, hogy a házelnök egy bizottságot jelöl ki a részletes vita lefolytatására, de más bizottság is bejelentheti, hogy a javaslat egy részét meg kívánja tárgyalni. A képviselők az általános vita napirendre vétele után három napig nyújthatnak be módosító indítványokat a részletes vitára, korábban ezt a határidőt az általános vita vége jelentette.

A módosító javaslatok megtárgyalása után minden bizottság jelentést nyújt be, valamint egy olyan bizottsági módosító javaslatot, amely a bizottság által támogatott képviselői módosító indítványokat, illetve a testület saját indítványait tartalmazza. A bizottságok állásfoglalásáról először az eredeti javaslat előterjesztője nyilatkozhat, majd a törvényalkotási bizottság értékeli a jelentésekben foglalt módosításokat.

A törvényalkotási bizottság vezetője az Országgyűlés törvényalkotási alelnöke, a fideszes Gulyás Gergely lesz, akinek feladata összegezni a különböző bizottsági jelentéseket, illetve azokat akár ki is egészítheti. Az előterjesztő az ezek alapján kialakult egységes javaslatot a törvényalkotási bizottság elnökének küldi meg, aki továbbítja azt a házelnöknek.

A vita ezt követően visszakerül az Országgyűlés plenáris ülésére, ahol a képviselők dönthetnek a kialakult javaslat végleges elfogadásáról.

A házszabály értelmében a frakcióalakításhoz legalább öt képviselő szükséges, de az önálló listán parlamentbe jutó pártoknak már három mandátum után is képviselőcsoportjuk lehet.

Formailag megszűnik a korábbi, hosszadalmas név szerinti szavazás, amikor a képviselők nevük elhangzása után szóban szavazhattak. A név szerinti szavazás fogalma ezentúl a szavazatszámláló gép alkalmazásával történő nyílt szavazással egyezik meg.

A nemzetiségi szószólók a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pontok tárgyalásakor fejthetik ki véleményüket a plenáris ülésen, továbbá ezekben az ügyekben határozati javaslatokat terjeszthetnek elő és kérdést tehetnek fel, a szavazásokban azonban nem vehetnek részt. A szószólók anyanyelvükön is felszólalhatnak.

Változik a költségvetés elfogadásának menete is, megszűnik ugyanis az a korábbi gyakorlat, amikor a költségvetés fő számait egy külön vitaszakasz után fogadták el, majd utána a fejezeteken belül újranyitották a vitát.

A képviselői tiszteletdíj csökkenthetővé válik, ha a képviselő igazolatlanul nem vesz részt az Országgyűlés, vagy a bizottság törvényben meghatározott számú ülésén.

Előírás továbbá, hogy a törvényjavaslatok benyújtásától legalább hat napnak kell eltelnie az általános vita megkezdéséig, a házszabálytól való eltéréshez pedig négyötödös többség kell.

Az ülések kezdetekor a képviselők és az ülést vezető elnök felállva köszöntik a választópolgárok közösségét, valamint - az ülésvezető felszólítására - a köztársasági elnököt.

A házszabály a mindenkori parlamenti többségre bízza, milyen gyakorisággal ülésezzen a Ház.

Jövő héten tárgyalhatják a kormány szerkezetéről szóló jogszabályt
Jövő héten tárgyalhatja az Országgyűlés a kormány szerkezetéről szóló jogszabályt, de elsőként az Országgyűlési törvény módosítását tervezi a Fidesz, hogy egy képviselőnek se lehessen két jövedelme azonos időpontban. Erről a fideszes Gulyás Gergely beszélt kedden a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Gulyás Gergely arra kérdésre, hogy Orbán Viktor a Fidesz-frakció alakuló ülésén beszélt-e a kormány személyi összetételét és struktúráját illető változásokról, azt mondta: a kormányfő nem beszélt erről, ennek ellenére tudomása szerint nem várhatók nagy változások.