Őssejtügy: megszületett az új elsőfokú ítélet

A megismételt elsőfokú eljárásban nemcsak emberi test tiltott felhasználásának és emberen végezhető kutatás szabályai megszegésének bűntettében, hanem többrendbeli csalás miatt is bűnösnek mondta ki az őssejtügy vádlottjait hétfőn a Fővárosi Törvényszék.

A vád szerint egy ukrán tudós módszerei alapján magyar és ukrán orvosok engedély nélkül nyújtottak őssejtkezelést gyógyíthatatlan betegeknek, több millió forintért. A vállalkozáshoz szükséges cég alapításában vett részt Pákh Imre elsőrendű vádlott és Fásy Ádám negyedrendű vádlott, mindketten üzletemberek.

A törvényszéknek az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleménye szerint P. Imre elsőrendű vádlottat 10 hónap - 2 év próbaidőre felfüggesztett - börtönre és 9 millió forint pénzbüntetésre ítélték. B. Julij Viktorovics másodrendű vádlott 1 év, 3 évre felfüggesztett börtönt kapott és 10 évre kiutasították Magyarország területéről. Dr. S. István harmadendű vádlottat 1 év, szintén 3 évre felfüggesztett börtönnel és 1 millió forint pénzbüntetéssel sújtották. F. Ádám negyedrendű vádlottat 10 hónap, 2 évre felfüggesztett börtönre és 1  millió 440 ezer forint pénzbüntetésre ítélték, K. Natalija ötödrendű vádlott pedig 1 év - 3 évre felfüggesztett - börtönt kapott és 2 évre kiutasították.

A korábbi elsőfokú eljárásban, 2015 áprilisában a bíróság a 21 rendbeli csalás vádja alól felmentette a vádlottakat, mondván, nem bizonyítható, hogy a sértetteket tévedésbe ejtették volna. Kilencből nyolc vádlottat ugyanakkor elmarasztaltak emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése, emberi test tiltott felhasználása és kuruzslás bűncselekménye miatt, és ezért felfüggesztett szabadságvesztésre, valamint sok millió forintos pénzbüntetésre ítélték őket.

Az eljárást azért kellett megismételni, mert a Fővárosi Ítélőtábla tavaly májusban hatályon kívül helyezte a 2015-ben meghozott elsőfokú ítéletet. Az ítélőtábla szerint ugyanis az elsőfokú bíróság nem tárta fel a tényállást kellő alapossággal és nem tett eleget indoklási kötelezettségének, emiatt az elsőfokú ítélet alkalmatlan az érdemi felülvizsgálatra.

A Fővárosi Törvényszék hétfői közleményében felidézte: a Budapest II. és III. kerületi Ügyészség 2012-ben emelt vádat P. Imre és társai ellen jelentős kárt okozó, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett csalás bűntette miatt, amelyet a vádirat szerint 2007 és 2009 között követtek el.

Kifejtették: P. Imre üzletember és B. Julij Viktorovics orosz származású, Amerikában élő professzor 2002-től Barbadoson őssejtkezeléssel foglalkozó klinikát működtetett, amely 2007-ben bezárt. Ekkor P. Imre úgy döntött, hogy ezt a tevékenységet Magyarországra telepíti. Dr. S. Istvánnal 2007 augusztusában közösen részvénytársaságot alapítottak, hogy egészségügyi szolgáltatásként emberi őssejteket értékesítsenek. Később a cég igazgatósági tagja lett F. Ádám is.

A kezeléseket olyan őssejtet tartalmazó szérummal végezték, amelyet a magánklinikán kialakított laboratóriumban állított elő K. Natalija ukrán származású kriobiológus. Megállapodást kötöttek néhány közeli egészségügyi intézménnyel, amelyek a szülészeti osztályaikon elvégzett terhességmegszakításokból származó abortált magzatokat - az érintett nők írásos hozzájárulásával - kutatási célból átadták a kaposvári klinikának.

A bíróság hangsúlyozta: a vádlottak jogszerűen nem hozhattak volna létre olyan üzleti modellt, amelynek keretében pénzért őssejtkezelést végeznek. Ha lett is volna engedélyük emberkísérletek végzésére, akkor is csak ingyenesen, a kutatásra vonatkozó szabályok betartásával adhatták volna be a szuszpenziót a betegeknek, ezt kezelésként semmilyen formában sem lett volna szabad árulniuk és hirdetniük sem.

A törvényszék szerint a betegek a vádlottak tevékenységét legálisnak hitték. Kezeltek többek között rákos megbetegedést, cukorbetegséget, születési rendellenességgel élőt és balesetben megsérült beteget is, és volt olyan, aki fiatalító kezelésként vette igénybe a szolgáltatást. A kezelés árát 2,5 és 5 millió forint között határozták meg.

A vádlottak olyan kezelést adtak pácienseiknek, "amiről maguk sem tudták, hogy igazából milyen hatása van" - mondta ki a bíróság, amely szerint a "vádlottakat nem kizárólag az orvosi kutatás vagy a gyógyítás szándéka vezette, hanem egyúttal a gyors haszonszerzés is motiválta".

Kiemelték, hogy a vádlottak 20 millió forinttal alapították meg a részvénytársaságot, amelynek százmillió forintot meghaladó bevétele kizárólag a kezelésekből származott, tehát a cég működtetésébe valójában kizárólag a kezelt betegek tettek bele tőkét. A vádlottak nem támogatták további anyagi erőforrásokkal az őssejtkutatásokat, "céljuk elsősorban az volt, hogy az őssejtek értékesítésével anyagi haszonhoz jussanak" - szögezte le a törvényszék.

A büntetések kiszabásakor a bíróság nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az eljárás - a vádlottaknak fel nem róható módon - tíz éve tart, ami sérti a tisztességes eljáráshoz való jogukat. A törvényszék a vádlottakat a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól előzetes menetesítésben részesítette - olvasható a közleményben.