Pályáztak, nyertek, de nem nyilatkoztak

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) nyilvánosságra hozta szombaton a nyilatkozattételi kötelezettséget nem teljesítők listáját, amelyen mintegy 2500 cég szerepel.

Az nfu.hu/atlathatosag oldalra felkerül minden olyan kedvezményezett, aki harmadik kiküldést követően sem vette át a nyilatkozatot, később pedig azokat is lajstromba veszik ugyanitt, akik elmulasztották a nyilatkozat kitöltését és visszaküldését - ismerteti honlapján megjelent közleményében az ügynökség. Hozzáteszi: az ellenőrzések előrehaladtával minden olyan kedvezményezett felkerül az oldalra, amely nem felel meg az átláthatóság törvényi elvárásainak.

A közleményben emlékeztetnek arra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szeptember eleje óta több mint 46 ezer cégnek és civil szervezetnek küldte el az új átláthatósági nyilatkozatot. A kedvezményezettek felülvizsgálatának célja, hogy az NFÜ láthatóvá tegye, hogy az elmúlt években támogatásra jogosult cégek hol adóztak a támogatásokból megvalósított fejlesztések eredményeképp keletkezett jövedelem után.

A tulajdonosi szerkezetről szóló nyilatkozat kitöltésére a kedvezményezetteknek az átvételtől számítva nyolc napjuk volt. A szűkös időkorlát miatt az NFÜ többször is kiküldte az értesítést azoknak a projektgazdáknak, akik valamilyen oknál fogva még nem vették át a nyilatkozatot, és még nem küldték vissza azt.

Az NFÜ hangsúlyozza: a mulasztások esetében kivétel nélkül megindítja az elállási folyamatot, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindazok a cégek és egyéb szervezetek, amelyek nem tettek eleget a vállalt tájékoztatási kötelezettségüknek, elvesztik a korábban számukra megítélt támogatást.

Az NFÜ hétfőn megkezdi az elállási eljárásokat

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) hétfőn megkezdi az elállási eljárást a szombaton nyilvánosságra hozott listán szereplő cégekkel szemben - mondta el Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkára szombaton az MTI-nek.

Az ügynökség honlapján megjelent lista szerint összesen 2493 cég nem vette át a harmadik felszólításra sem az új és átfogóbb tartalmú átláthatósági nyilatkozatot, és ezzel nem tettek eleget a támogatási szerződésben foglalt nyilatkozattételi, adatszolgáltatási kötelezettségüknek - jelezte a helyettes államtitkár.

Kifejtette: az elállás a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindazok a cégek és egyéb szervezetek, amelyek nem tettek eleget a vállalt tájékoztatási kötelezettségüknek, elvesztik a korábban számukra megítélt támogatást. Ha már lehívták az összeg egy részét vagy egészét, kamatostul kell visszafizetniük, és további ellenőrzésre is számíthatnak. Esetükben ugyanis vizsgálni kell azt is, hogy egyszerű mulasztásról van-e szó, vagy a nyilatkozat átvételének megtagadása egyéb visszaélések eltitkolását szolgálta - hangsúlyozta Csepreghy Nándor.

Közlése szerint az elállási eljárással jelenleg érintett cégek által elnyert projektek összértéke 45-50 milliárd forint.

Elmondta még, hogy a megnyitott oldalon november 16-tól azokat a cégeket is publikálják, amelyek átvették ugyan a nyilatkozatot, de a határidőig nem válaszoltak, esetükben is kezdeményezik az elállást. Folyamatosan közzéteszik azoknak a cégeknek és civil szervezeteknek a listáját, amelyek a vizsgálatok során nem minősültek átláthatónak.

A fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkár szólt arról is, hogy a pályázati kedvezményezettek átláthatósági vizsgálatának befejezése után nagyjából 50 és 100 milliárd forint közötti fejlesztési forrás szabadulhat fel. Ezeket a forrásokat újabb fejlesztésekre fordítják majd - mondta.

Kiemelte: az egész Európai Unió harcol azért, hogy csak átlátható szervezetek juthassanak közösségi forrásokhoz, Magyarország az alaptörvényében rögzítette is, hogy közpénzeket csak ilyen szervezetek kaphatnak.

Csepreghy Nándor kitért arra, hogy a 2007-ben elindított fejlesztéspolitikai rendszerben 2010 óta számos anomáliát tártak fel. A következő, 2014-2020-as uniós költségvetési ciklust úgy szeretnék elkezdeni a mostani lezárásával, hogy tisztán lássák, ki, milyen célra és mekkora forrást használt fel.

"Az nem kérdés, hogy ezek a fejlesztések Magyarországon valósultak meg (…) sokkal inkább az a probléma, hogy az ebből a pénzből megvalósult fejlesztések által keletkezett pluszjövedelmek után hol adóznak, illetve adóznak-e egyáltalán ezek a szervezetek" - fogalmazott. Hozzátette, hogy minden esetben fel kell tudni mutatni, hogy kik állnak az egyes cégek mögött.