Az előadás talán legizgalmasabb része az mRNS-vakcinák közeljövőben elérhető lehetőségeinek bemutatása volt.
Karikó Katalin munkatársaként Pardi Norbert fontos szerepet játszott abban, hogy százmilliók kaphassák meg a koronavírus elleni új generációs vakcinát. A Magyar Tudományos Akadémián, a Tudomány Ünnepén elmondott előadásában arról is beszélt, hogyan született meg az mRNS-technológia , és miként fejlesztették ki azokat a különleges nanorészecskéket, melyek segítenek célba juttatni a vírus elleni genetikai üzenetet.
Pardi Norbert kutatói pályája a Szegedi Tudományegyetemen indult, majd a Pennsylvaniai Egyetemen csatlakozott az mRNS-vakcinatechnológia alapjait lerakó kutatói közösséghez. Karikó Katalin és Drew Weissman munkatársaként úttörő szerepet játszott azoknak a nanocseppeknek a kifejlesztésében, amelyek segítenek az új generációs mRNS-vakcinák hatásáért felelős genetikai információt a sejtjeinkbe juttatni. Jelenleg a Pennsylvaniai Egyetem Mikrobiológia Tanszékén vezeti saját laboratóriumát. Főbb kutatási irányai az univerzális influenza és koronavírus elleni vakcina kifejlesztése, de érintőlegesen rák elleni vakcinák kifejlesztésével is foglalkozik.
Pardi Norbert előadásában áttekintést adott a vakcinafejlesztés történetéről, és arra a kérdésre is megnyugtató választ kaphattunk, hogy mi az új generációs vakcinák sokak számára meglepően gyors hatósági engedélyezésének háttere.
Az előadás talán legizgalmasabb része az mRNS-vakcinák közeljövőben elérhető lehetőségeinek bemutatása volt. A vakcinák világa hatalmas átalakulás alatt áll, és várhatóan számos, már ismert kórokozó – így az influenzavírus – ellen is készülnek gyorsabban és hatékonyabban gyártható, új generációs vakcinák.