Perspektívát kell nyújtani a felsőoktatásban dolgozóknak

A kormány európai uniós forrás bevonásával 6,75 milliárd forintot fordít a kutatók és a felsőoktatásban dolgozók támogatására a Nemzeti Kiválóság Programban - mondta Biró Marcell, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára csütörtökön Budapesten. Az államtitkár A tehetség a jövőnk című tudományos konferencián kiemelte: meg kell becsülni Magyarország kiválóságait, a jó állam pedig ahhoz is hozzájárul, hogy a tehetséges kutatók és hallgatók az ország nemzetgazdasága szempontjából is eredményesen tevékenykedjenek.

Az államtitkár rámutatott: folyamatos munkát jelent a tehetséggondozás, a Nemzeti Kiválóság Programban résztvevő kiválóságok pedig arra vállalkoznak, hogy a minőségi fejlődést célzó egyetemeken hasznosítható munkát végezzenek. Megemlítette: a kutatás jövőbe tekintést is igényel, eredményei pedig az egész közösség javára vannak. Utalt arra is, hogy az életpálya minden szakaszában szeretnének támogatást nyújtani ezzel a programmal.

Tőkéczki László egyetemi docens, a Magyary Zoltán Kuratórium elnöke arról beszélt, hogy "a tehetség Magyarország jövője", a program anyagi támogatásával pedig lehetőség nyílik a külföldön dolgozó kutatók hazahívására, illetve hosszú távon itthon lehet tartani a tehetségeket.

Megemlítette, hogy a program keretében hiánypótló ösztöndíjrendszer épült ki, amelynek célja, hogy nemzetközi színvonalú támogatást nyújtsanak a hallgatóknak és a kutató-oktatóknak, s ezzel "példaértékű mintát biztosítanak a kiválóság elismerésére".

Kitért arra is, hogy a felsőoktatási kutatóhelyek és a gazdasági szektor közötti kapcsolatok serkentése is fontos, valamint az, hogy a hazai és a határon túli kutatók, illetve oktatók szakmai kapcsolatait erősítsék.

Megjegyezte, a rendelkezésre álló összegből 58 pályázatot írtak ki, az 5319 beérkezett pályamunkából 4810 volt érvényes és 1861 nyert. Az ösztöndíjak 2-24 hónapra szólnak, havi összegük pedig 100 ezer és egymillió forint között mozog. A nyertesek 6 százaléka agrártudománnyal, 18 százaléka orvostudománnyal, 16 százaléka társadalomtudománnyal, 36 százaléka természettudománnyal, 11-11 százaléka bölcsészettudománnyal, illetve műszaki tudománnyal, 1-1 százaléka pedig hittudománnyal és művészettel foglalkozik - sorolta.

Ismertetése szerint a sikeres pályázók 17 százaléka 25 év alatti, 44 százaléka 26 és 30 év közötti, 31 százaléka 31 és 40 év közötti, 8 százaléka pedig 40 év feletti volt. A sikeres pályázók közül a legtöbben a Debreceni Egyetemről kerültek ki, ezután pedig a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem következik ebből a szempontból - állapította meg.

Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora megnyitó beszédében közölte: a szellemi tőke Magyarország legnagyobb erőforrása, ebbe befektetni pedig sokszorosan visszatérül. Fontos ezért a tehetséggondozás, ami a bolognai rendszer bevezetésével "talán kicsit háttérbe szorult" - fogalmazott. Kitért arra, hogy jelenleg a mecénás szerepét tölti be ez a tehetségprogram is.

Mint mondta, az emberi erőforrás alapvetően fejlesztendő tényező, ugyanakkor míg 2005-ben 24 ezren, tavaly már csak 20500-an dolgoztak a felsőoktatásban. Hangsúlyozta, hogy olyan pályát kell látniuk a kutatóknak maguk előtt, ami perspektívát jelent számukra. Elkerülhetetlennek nevezte, hogy külföldön is végezzenek a magyar szakemberek kutatásokat, de véleménye szerint fontos az is, hogy itthon kamatoztassák a külföldön szerzett tudásukat.