• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

RA: Új esélyt adnak a biológiai terápiák

Hírek Forrás: Weborvos Szerző:

A most zajló Magyar Orvostudományi Napokon az ízületi gyulladások korszerű kezeléséről is szó lesz.

Magyarországon körülbelül 150 ezren szenvednek ízületi gyulladásos betegségekben, orvosi nevén arthritisekben. Közülük az egyik legsúlyosabb mozgásszervi betegség a krónikus, progresszív sokízületi gyulladás, a rheumatoid arthritis (RA). De az arthritis psoriatica (AP) melynél az ízületek gyulladása a bőr betegségével társul és a gerinc elmerevedésével járó spondylitis ankylopoetica vagy ismertebb nevén Bechterew-kór is súlyos mozgáskorlátozottságot okozhat. Ma már azonban rendelkezésre állnak olyan biológiai terápiák, amelyek nemcsak az igen fájdalmas tüneteket képesek csökkenteni, hanem meggátolják a betegség előrehaladását, megóvják a beteget a szövődmények kialakulásától. Dr. Poór Gyula, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) főigazgatójának adatai szerint a magyar arthritis centrumokban eddig már csaknem 10 ezer esetben alkalmazták a legmodernebb biológiai terápiát.

A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) november 5-7-e között ismét megrendezi a Magyar Orvostudományi Napokat, amelyen neves szakemberek közérthető módon, rövid áttekintést adnak a legfontosabb betegségek naprakész elméleti és gyakorlati ismereteiről. A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részét képező háromnapos kongresszuson csaknem félszáz előadás hangzik el. Ebbe a sorba illeszkedik dr. Poór Gyula professzor „A biológiai terápia jelentősége a gyulladásos mozgásszervi kórképekben" című előadása.

A sokízületi gyulladás, a rheumatoid arthritis (RA) elpusztítva az ízületi porcot és csontot, súlyos deformitást, mozgáskorlátozottságot, belső szervi szövődményeket idézhet elő, és a betegek fizikai, pszichés és anyagi elnyomorodásához vezethet. A betegség gyermekkori változata ezen kívül a növekedést és a fejlődést is gátolja, ezért a fiatalkori ízületi gyulladásban szenvedő gyermekek testileg visszamaradottak lesznek.

A bőrbetegséggel társuló arthritis psoriatica illetve a "botmerev gerincet" okozó Bechterew-kór is szinte kivétel nélkül a fiatal-középkorú korosztályt veszélyeztetik.

Az ORFI mint országos felnőtt- és gyermekreumatológiai központ irányításával kiépült a korai arthritis centrumok országos hálózata, amely ma már 20, szakemberekkel, korszerű diagnosztikával és a legmodernebb terápiás lehetőségekkel jól ellátott szakambulanciát és osztályt jelent. Ezeknek a centrumoknak köszönhetően lehetőség van a diagnózis korai felállítására, a terápia gyors megkezdésére, és így nagyobb az esély annak eredményességére is.

A centrumok nyújtotta biológiai terápiás készítmények valójában olyan biotechnológiai eljárással előállított fehérjemolekulák, amelyek a szervezet kóros gyulladásos folyamatába célzottan avatkoznak be. A különböző biológiai terápián lévő összes sokízületi gyulladásban szenvedő beteg aránya Magyarországon körülbelül 10 százalék, ami már megközelíti az Európai Uniós átlagot (15 százalék), és jóval meghaladja a közép-kelet-európai arányt (3-4 százalék). Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az arány Norvégiában, Svédországban vagy Írországban 30 százaléknál is magasabb.

Az előrelépéshez több forrásra lenne szükség, ezen kívül arra is, hogy a kórt minél előbb felismerjék, és a gyulladásos mozgásszervi betegek az arthitis kezdeti stádiumában eljussanak a szakcentrumokba. Ez csökkentené a betegség szövődményeinek kialakulási esélyét és segítené a munkaképesség megtartását.