• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Rák és genetika: génekbe kódolt kockázat?

Hírek Forrás: Weborvos
Rák és genetika: génekbe kódolt kockázat?

A rosszindulatú daganatoknak csak töredékében mutatható ki egyértelműen, hogy a betegséget öröklött genetikai hiba okozza.

A daganatok örökölhetőségéről, a kezelések mellékhatásaként megjelenő hányinger és fáradékonyság csökkentéséről, az életkor és a terápiák összefüggéseiről, a végstádiumú betegek ellátásában a környezet meghatározó szerepéről, a betegek internetes tájékozódásáról is többet fog tudni, aki kézbe veszi a Rákgyógyítás Magazin 2018. tavaszi lapszámát - ajánlja a szerkesztő.

A rosszindulatú daganatoknak csak töredékében mutatható ki egyértelműen, hogy a betegséget öröklött genetikai hiba okozza, ám az ilyen tumorok általában jóval fiatalabb életkorban jelennek meg. A BRCA1 és BRCA2 génhiba ismerete egyes rákbetegségekben – például emlőrákban, petefészekrákban – módosíthatja a műtéti vagy gyógyszeres kezelési tervet, valamint kihathat a beteg hozzátartozóira vonatkozó szűrési javaslatokra is.

Egyik leggyakoribb és a betegek számára leggyötrőbb mellékhatás a hányinger, a hányás. Erőssége, tartóssága függ a kezelés típusától, de a beteg aktuális fizikai és lelki állapotától is: a Rákgyógyítás Magazin összefoglalja mit tehet a kezelőorvos és a beteg a hányinger ellen, valamint miben tudnak segíteni a pszichológiai módszerek. Szintén számos kiváltó oka lehet a betegség és a kezelések idején állandósuló fáradékonyságnak. Amint a lap rávilágít, ki kell vizsgálni, hogy az erőtlenség mennyiben a betegség tünete, mennyiben mellékhatás vagy szövődmény, s amennyire lehet, mihamarabb meg kell szüntetni a kiváltó okokat.

Budapesten és Nyíregyházán is előrelépés történt a végstádiumú betegeket gondozó hospice ellátásban. A lap egyrészt beszámol a fejlesztésekről, másrészt riportot közöl azokról az önkéntesekről, akik több mint húszan összefogva vállalták, hogy egyedi festményekkel teszik egyedivé a Dél-pesti Centrumkórház (korábban Egyesített Szent István és Szent László Kórház) onkológiájának megújult hospice részlegét. Amint a lapnak nyilatkozó pszichológus szakértő is megerősíti, a környezet kihat a betegek állapotára is. Az emberi méltóság megőrzésének kulcsa a fájdalomcsillapítás és a gondos ápolás, de a méltósághoz méltó környezet is kell, amely azt üzeni a kórházban lévőknek: „betegen is értékes vagy."

A lap foglalkozik az életkor és a terápiás tervek összefüggéseivel, valamint az egyre nagyobb forgalmat bonyolító www.rakgyogyitas.hu portál tapasztalatai alapján áttekintést ad a betegek és hozzátartozók internethasználati szokásainak változásáról is.