Rekordszámú jelentkező az MTA kutatási ösztöndíjára

Minden eddiginél többen, összesen 834-en pályáztak idén a Magyar Tudományos Akadémia teljesítmény-központú, magas presztízsű országos ösztöndíjára, ami jól mutatja a fiatal kutatók igényét erre a támogatási formára. Az MTA hagyományos Bolyai-napján Freund Tamás, az Akadémia elnöke azt kívánta a nyerteseknek, hogy „bolyaisként” végzett munkájuk eredményeként új kapuk nyíljanak meg előttük a tudományos pályán.

„Benyújtott pályázataik és eddig végzett, fiatalos lendületű tudományos munkájuk elnyerte a magyar kutatóközösség adott témával foglalkozó legkiválóbb kutatóinak szakmai és emberi bizalmát. A Bolyai-ösztöndíj ennek a bizalomnak a kifejezése. És annak anyagi és szellemi támogatása, hogy Önök a kérdések gazdagságánál maradhassanak, és legyen kitartásuk nem félni azok bonyolultságától, az ezzel járó nyugtalanságtól” – mondta a nyerteseket köszöntve Freund Tamás. Hozzátette, hogy idén minden eddiginél több kutató pályázta meg a Bolyai János-ösztöndíjat, ami a díj szakmai presztízsén túl azt is mutatja, hogy napjainkban nagy szükség van az anyagi támogatásra is. „A Magyar Tudományos Akadémiának felelőssége és kötelessége is – lehetőségei és keretei között – ezt a támogatást biztosítani.”

Tulassay Tivadar, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának elnöke arra hívta fel a fiatal kutatók figyelmét, hogy a legjobbak közül kiválasztottként szinte a tudományos elithez tartoznak. Ez azonban felelősséggel is jár. Nemcsak sokat tudónak kell lenni, hanem műveltnek, nyitottnak is.

„… ha valahol a Jó gyökeret vert, ott mindig a Szép készítette az utat” – idézte az akadémikus Kazinczy Ferencet.

Tulassay Tivadar a műveltség mellett az anyanyelv igényes használatának fontosságát is kiemelte. Mint elmondta, a szaknyelvben érezhető a leginkább az idegen nyelv, napjainkban az angol hatása. Ezért fontos a tudományos nyelvben is a magyar nyelvhez való ragaszkodás.

Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese arra biztatta a fiatal kutatókat, hogy saját tudományterületükön járva úgy őrizzék gyermeki kíváncsiságukat, tiszta kérdéseiket és a bizonytalanság tűrésének bátorságát, hogy tudják: ha ezeket őrzik, akkor az igazságot is őrzik.

Az MTA főtitkárhelyettese a kutatói pálya egyik legfontosabb és szép elemének nevezte azt, hogy sok és sokféle együttműködést feltételez. Ennek egyik formája az idősebbek tapasztalatainak átvétele. Mint mondta, az idősebb generáció segítsége nélkül szinte reménytelen elindulni és eredményesen megmaradni a kutatói pályán. "Fontos, hogy önök is gondoljanak erre, és vegyenek részt a következő tudós-generáció, az utánpótlás nevelésében, adják át tudásukat, tapasztalatukat a fiataloknak" – mondta Erdei Anna. 

A Magyar Tudományos Akadémia 1997-ben alapított, teljesítmény-központú, magas presztízsű, országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, amelynek célja a kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítmény ösztönzése és elismerése a fiatal kutatók körében, valamint az MTA doktora cím elnyerésére való felkészülés elősegítése.

A Bolyai-ösztöndíj akadémiai támogatásként hidat képez a Magyar Tudományos Akadémia, az MTA doktorai és a fiatal kutatói generáció tagjai között. Fontos, hogy az utóbbiak számára a PhD-fokozat megszerzése után kiszámíthatóságot, tervezhetőséget biztosítson az önálló kutatói pálya megkezdéséig terjedő időszakban.

Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját idén minden eddiginél több kutató pályázta meg. A 834 érvényes pályázatot benyújtó kutató közül 156-an nyerték el az ösztöndíjat. A pályázók 40,5 százaléka nő, közülük 57-en kapnak támogatást, arányuk 36 százalék.

A Bolyai-ösztöndíj iránti érdeklődést jelzi, hogy 2023-ban majdnem százzal többen nyújtottak be érvényes pályázatot, mint 2022-ben, amikor az érvényesen pályázók száma 740 volt. Egy éve egyébként a pályázók valamivel több, mint egyharmada volt nő. A tavaly eredményesen pályázó 153 kutató között a pályázókhoz hasonló egyharmados arányban – 51 fővel – képviseltették magukat a kutatónők.

A támogatást elnyertek között majdnem azonos számban találhatók a három nagy tudományterület képviselői. A legtöbben – 55-en – a matematikai és természettudományok művelői közül kerülnek ki. Az élettudományokkal foglalkozó kutatók száma 53, a bölcsészet- és társadalomtudományok területén dolgozóké pedig 48.

Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja az elmúlt több mint negyedszázadban képes volt folyamatosan megújulni. Az Akadémia arra törekedett, hogy az ösztöndíjat a változó kutatói igényekhez igazítsa. Tavaly a legfontosabb változás az volt, hogy 2022 januárjától az ösztöndíj összege az addigi 124 500 forintról 250 000 forintra emelkedett.

Az idei újdonság, hogy a pályázati korhatárnál bevezették a gyermekek után adható korkedvezményt. Ehhez az alapot a posztdoktorként való foglalkoztatásról és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjról szóló 156/1997. (IX. 19.) Kormányrendelet módosítása szolgáltatta.

A Bolyai-napon Tulassay Tivadar és Freund Tamás köszöntői után a Bolyai-plakettek és a Bolyai-emléklapok átadására került sor. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma 2001 óta a támogatási időszakról szóló záró kutatói jelentésükre kiemelkedő minősítést kapó ösztöndíjasoknak Bolyai-emléklapot adományoz. Közülük 14-en, a „kiválók legkiválóbbjai” MTA Bolyai-plakett kitüntetésben is részesülnek.

A 2023-ban Bolyai-plakettel kitüntetett kiváló kutatók névsora ide kattintva tekinthető meg.

A Bolyai-plakettek és a Bolyai-emléklapok átadása után a hagyománynak megfelelően a három tudományterület egy-egy Bolyai-plakettel kitüntetett képviselőjének előadását hallgathatták meg a jelenlévők. Csontné Kiricsi Mónika Dávid és Góliát: fém nanorészecskék a tumorbiológiában, Gosztolya Gábor Beszéd nemverbális tartalmának automatikus elemzése, Tarbay János pedig Késő bronzkori kincsek a Dunakanyarból: tárgybiográfia, szelekció, modellek címmel számolt be kutatási eredményeiről.

Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának pályázatán 2023-ban támogatást nyert kutatók listája.

Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az ünnepségről készült videó itt tekinthető meg: