Rezisztens baktériumok gátolják a gyomorbetegségek kezelését

A rezisztens baktériumok kérdése az egyik legnagyobb globális egészségügyi kihívás. A Semmelweis Egyetem kutatói a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének munkatársával együttműködve epidemiológiai modellt állítottak fel, amely a gyomorbetegségeket okozó fertőzés és az antibiotikum rezisztencia kapcsolatát vizsgálja. Az erről beszámoló publikáció a rangos Nature Communications-ben jelent meg - adta hírül az egyetemi portál.

Gyomorfekély, nyombélfekély, gyomorrák – néhány súlyos betegség, amit a Helicobacter pylori (H. pylori) fertőzés okozhat. A fertőzés kezelésének alapgyógyszerei közé tartoznak a clarithromycin hatóanyagot tartalmazó antibiotikumok. Az utóbbi években azonban azt vették észre az orvosok, hogy ez a fajta kezelés egyre ritkábban sikeres, aminek oka az antibiotikum rezisztencia növekvő gyakorisága. Ráadásul ezt a hatóanyagot, illetve az ehhez hasonló, ún. makrolid típusú antibiotikumokat számos más betegség esetén is alkalmazzák, amely szintén hozzájárulhat a gyakoribb rezisztenciához. Annak kiderítésére, miért alakul ki a rezisztencia, dr. Lotz Gábor, II. Sz. Patológiai Intézet egyetemi docense és dr. Kocsmár Éva, az intézet PhD-ösztöndíjasa munkatársaikkal H. pylori-fertőzött betegek gyomorbiopsziás mintáit vizsgálták meg a baktérium clarithromycin rezisztenciájának azonosításához. Részletesen megnézték, hogy az érintettek múltbeli gyógyszerfogyasztása (ami a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatbázisából kinyerhető) milyen összefüggésben van a rezisztencia gyakoriságával. Az eredmények szerint a betegek egy része soha nem szedett makrolid típusú antibiotikumot, mégis rezisztens baktériummal volt megfertőzve (primer rezisztens fertőzés).

A primer rezisztencia hátterében álló okok megfejtésére dr. Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének matematikusa a kutatóorvosokkal együttműködve egy új epidemiológiai modellt állított fel – ehhez 4744 beteg rezisztencia-státuszát és a korábbi makrolid antibiotikum-fogyasztását vizsgálta meg. A modell egyenletekkel részletesen leírja az antibiotikumra érzékeny és rezisztens H. pylori átviteli lehetőségeit (transzmissziós útjait), így tehát a lakosság gyógyszerfelhasználásának figyelembevételével megmutatja a fertőzések terjedését. A modell alkalmas arra, hogy rávilágítson az olyan nem ismert paraméterek hátterében álló tényezőkre, mint a primer rezisztencia. A számítások azt mutatták, hogy ezen betegek döntő többsége már eleve a rezisztens baktériummal fertőződött meg (tehát esetükben valószínűsíthetően egy másik személy antibiotikum szedése miatt rezisztens a kórokozó). A járványdinamika arra is rávilágított, hogy a makrolidok egyéb betegségek miatti fogyasztásának mérséklése mennyivel csökkentené a H. pylori esetében a rezisztenciát a jövőbeli antibiotikum kezelésekre.

Nemzetközi példák is alátámasztják, hogy az antibiotikus kezelések indikációinak észszerűsítésével is jelentősen csökkenthető az antibiotikum fogyasztás és mérsékelhető a lakosság körében a rezisztencia további növekedése – magyarázta dr. Lotz Gábor.

A rezisztens baktériumok terjedése az egyik legnagyobb globális egészségügyi kihívás. Az ilyen kutatások nagyban elősegítik olyan kezelési protokollok kidolgozását, ami ezt a kockázatot csökkenti. A munka arra is nagyon jó példa, hogy az orvosok és a matematikusok együttműködése milyen értékes új tudományos eredményekre vezethet – emelte ki dr. Lotz Gábor. A publikáció a rangos Nature Communications folyóiratban jelent meg.