• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Rózsaszín kupolákkal a mellrák ellen

Hírek Forrás: Weborvos

Hat ismert magyarországi épület került fel rózsaszínben több ezer képeslapra.

Különleges képeslap sorozatot adott ki az Egészség Hídja Összefogás a mellrák elleni küzdelem jegyében. A képeslapokon ismert magyarországi épületeket láthatók egy kis csavarral: a kupolák a mellrák elleni összefogás hagyományos színében, rózsaszínben pompáznak.

A 6 képeslapból álló sorozaton, a Szent István Bazilika, a Dohány utcai Zsinagóga, a Budai Vár, a Fővárosi Állat- és Növénykert Elefántháza, az Esztergomi Bazilika és az Egri Főszékesegyház átszínezett kupolái a mellrák időben történő felfedezésének fontosságára hívják fel a figyelmet.

A képeslapokon olvasható felirat – ’A lényeg, hogy észrevedd!’ – első olvasásra pusztán a valóban feltűnő, rózsaszín kupolákról szól, azonban a rózsaszín szalag a mondat végén rávilágít az üzenet valódi jelentésére, a mellrák időben történő felismerésének fontosságára – mondta Jó Marianna, az Egészség Hídja Összefogás vezetője.

A kampány részeként 5 épületről igazán lenyűgöző élményt nyújtó rövid drónvideók is készültek: Vivaldi zenéjét hallgatva közelíthetünk madártávlatból a teljesen élethűen átszínezett rózsaszín kupolákhoz. A videók az egeszseghid.hu honlapon elérhetőek.

A képeslap sorozat egyben az Egészség Hídja Összefogás immár hagyományos mellrák ellenes Lánchídi Sétáját is felvezeti, mely idén 2017. október 1-jén, 18:30-kor indul a pesti hídfőtől. Az idei rendezvény a tavalyi nagy sikerű „Mire várunk? Ébresztő!" folytatásaként a „Mire várunk még mindig?" címet viseli. Idén először közösen kampányol az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen és a MentsManust! – Movember Magyarország, így a séta alkalmával a Lánchíd ezúttal nemcsak rózsaszín, hanem kék színnel is ki lesz világítva.

A séta előtt 16 órától egészségesek és érintettek előadásokat hallgathatnak a témában a Magyar Tudományos Akadémia termeiben. A többi között olyan témák kerülnek szóba, mint a neoadjuváns kezelések, étrend és életmód az érintettek számára, vagy a média szerepe és felelőssége az egészségről való informálásban.

A Hídséta története:

A mellrák elleni küzdelem érdekében az Egészség Hídja Összefogást hazánkban 2002-ben Nancy Goodman Brinker amerikai nagykövet asszony kezdeményezte. 2006-ban szervezett formában egyesületként folytatták a korábbi években megkezdett tevékenységet. Hazánkban az első PPP, azaz (private partnership program) kezdeményezéseként hívták életre az Egészség Hídját, amelynek alapító tagjai az akkor legjelentősebb rákellenes civil- és orvos-szakmai szervezetek és magánszemélyek voltak. Velük szoros együttműködésben támogatóik nagyvállalatok, az egészségügyben dolgozók és a kormányzati szféra.

Az Egészség Hídja Összefogás legfontosabb célja az emlőrákos megbetegedések halálozási arányának csökkentése és a korai felismerés minden lehetséges eszközzel való elősegítése. Ma Magyarországon az egészségügyi intézmények országos szinten rendelkeznek mindazzal a szakértelemmel és eszközparkkal, amely a betegség korai felismeréshez és kezeléséhez szükséges, ám a korai felismerés feltételét jelentő szűrésen a meghívottak csak 50 százaléka vesz részt.

Legolvasottabb cikkeink