Segíthet a koleszterin a skizofréniásoknak?

Az egészséges életmódra törekvők körében régóta közismert, hogy az össz-koleszterin csökkentésével, illetve a HDL („jó") koleszterin szintjének növelésével elkerülhető például a koszorúérbetegség. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy szervezetünk minden sejtjének szüksége van a koleszterinre - olvasható a Semmelweis Figyelőn.

A sejtek integritásának megőrzéséről a sejtmembrán gondoskodik, amely fehérjékből és lipidekből épül fel, utóbbiak közé tartozik a koleszterin is. Emellett számos hormon, többek között a férfi és női nemi hormonok (tesztoszteron, illetve ösztrogén és progeszteron) szintéziséhez is szükség van koleszterinre. A vegyület nem jut át korlátlanul a vér-agy gáton, azonban az agy koleszterintartalma arányos a vér koleszterinszintjével. Ennek oka az, hogy a koleszterin anyagcseretermékei (orvosi szóval metabolitjai) bejutnak az agyba és befolyásolják az idegi ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) receptorainak működését.

Összefüggést mutat az elme működésével

2003-ban, illetve 2006-ban már bizonyították, hogy a koleszterinben gazdag étrend javítja a tanulás, a memória és a visszaidézés hatásfokát. Ennek mechanizmusa még nem ismert pontosan, egyes feltételezések szerint a koleszterinszint összefüggést mutat az úgynevezett többszörösen telítetlen zsírsavak szintjével, amelyek szükségesek a neurotranszmitterek szintéziséhez, illetve a membránok felépítéséhez. Skizofréniában szenvedő betegekben a többszörösen telítetlen zsírsavak szintje csökken, ezért feltételezik, hogy ez a tényező fontos szerepet játszhat a betegség kialakulásában. A koleszterin megváltoztatja a membránok szerkezetét és így működését is. Hasonlóan hatnak a skizofréniában gyakran alkalmazott antipszichotikum gyógyszerek is, és a tudósok úgy vélik, a koleszterin és a gyógyszerek együttesen befolyásolják az idegi ingerületátvitelt. Skizofrén betegeknél igen fontos a kognitív károsodás mértéke, mivel a betegség kimenetelére is hatással van.

Hazai vizsgálat a kapcsolat elemzésére

Czobor Pál, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika és az amerikai Nathan Kline Institute for Psychiatric Research kutatója munkatársával, Menahem Krakowskival azt vizsgálta, hogyan változik a neurokogníció a szérum koleszterinszint függvényében egy 12 hetes, antipszichotikumokkal végzett kezelés során, illetve hogy befolyásolja-e a hatást a szedett gyógyszer típusa. A vizsgálatban összesen 82 beteg vett részt, akik skizofréniában vagy úgynevezett skizoaffektív zavarban szenvedtek. Az alanyokat véletlenszerűen osztották három csoportba: az egyik csoport olanzapint, a második clozapint, a harmadik pedig haloperidolt kapott. A kutatók a 12 hetes gyógyszerszedési periódus előtt és után is mérték az egyszerű motoros funkciókat, a végrehajtó funkciókat, továbbá a verbális és vizuális memóriát.

A statisztikai elemzések szoros összefüggést mutattak ki a szérum koleszterinszint és a kognitív képességek között, ez a haloperidolt szedő csoportban mutatkozott a legerősebbnek és azután is fennállt, hogy figyelembe vették a betegek testsúlyát, triglicerid- és vércukorszintjét. Meglepő módon a „rossz" koleszterinnek nevezett LDL szintjének növekedése javította a kognitív képességeket, azonban a HDL-lel kapcsolatban nem mutattak ki ilyen összefüggést. A legkifejezettebb hatást a verbális memória terén észlelték. „Mindhárom csoportban azt tapasztaltuk, hogy a koleszterinszint növekedése javította a kognitív funkciókat, csökkenése pedig rontotta azt" - írták a szerzők a Schizophrenia Research folyóiratban közzétett tanulmányban. „Ez az összefüggés skizofréniában szenvedők esetében sokkal kifejezettebb, mint az egészséges populációban."

Még nem világos a pontos hatásmechanizmus

A koleszterinszint csökkenése hatással van az agy szerotonin- és kolinerg működésére, de hasonló tapasztalható az étvágyat és anyagcserét szabályozó leptin hormon esetében is, melyet a fehér zsírszövet termel. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a leptin javítja a kognitív funkciókat, illetve az úgynevezett atípusos antipszichotikumok, mint például a kísérletben is használt olanzapin és clozapin, megnövelik a leptin szintjét. „A koleszterinszint és a kognitív képességek közötti pozitív összefüggés nem feltétlenül jelenti azonban azt, hogy a koleszterin megvéd a kognitív hanyatlástól" - olvasható a tanulmányban. „Más magyarázatokat is figyelembe kell venni, például azt, hogy a teszteken azért szerepeltek egyre jobban az alanyok, mert gyakorlatot szereztek, azonban úgy tűnik, a koleszterin ezt a folyamatot is segíti." A kutatók a jövőben folyamatában szeretnék tanulmányozni a jelenséget, emellett a lipidanyagcsere és annak kognitív képességekre gyakorolt hatásának felderítése a skizofrénia kezelésében is új távlatokat nyithat.