Semmelweis-nap: Koszorúzások, beszédek, kitüntetések az SE-n

A Semmelweis Egyetem egész napos ünnepségsorozatot szervezet a névadó születésének évfordulóján. A Semmelweis napi megemlékezések és koszorúzások Semmelweis Ignác egykori szülőházánál, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár belső kertjében kezdődtek majd a névadó szobránál, a Belső Klinikai Tömb udvarán folytatódtak.

A reggeli ünnepségen, Semmelweis Ignác szülőházánál dr. Takács István, az I. Sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója mondott ünnepi beszédet. A Semmelweis Nap egyetemünk és a magyar egészségügy legnagyobb ünnepe – hangsúlyozta. Emlékeztetett, hogy a Semmelweis Egyetem 50 éve viseli az anyák megmentőjének, a leghíresebb és minden bizonnyal az egyik legnagyobb magyar orvosnak a nevét, aki egykoron az egyetem tanára is volt. „Semmelweis Ignác hazaszeretete, korát megelőző tudományos szemlélete, rendíthetetlen kitartása és megalkuvást nem ismerő hite igazságában a mai napig példát állít az utókor orvosai számára” – fogalmazott. Dr. Takács István ünnepi beszédében összefoglalta Semmelweis pályáját, és hangsúlyozta: „makacs magyarsága” az oka annak, hogy munkásságát Magyarországhoz kötik, habár megfigyeléseit Bécsben végezte és első előadását a gyermekágyi láz okáról is Bécsben tartotta. Semmelweis Ignác nagyságát, a szó legnemesebb értelmében tudós voltát az mutatja, hogy tudományos logikával túl mert lépni elődei tudásán, az ismeretlen határvonalán. Magyarországi működése során a gyermekágyi láz miatt meghalt anyák arányát egy százalék alá tudta szorítani, és bár munkásságát csak jóval halála után ismerték el, nincs olyan család, akinek életét ne befolyásolta volna az ő felfedezése, kitartó munkájának eredménye – zárta gondolatait.

A megemlékezések következő helyszínén, a Belső Klinikai Tömb udvarán, Semmelweis Ignác szobránál dr. Hankó Balázs stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes mondott beszédet, aki úgy fogalmazott: az ünneplés és az emlékezés egyben a jövőbe tekintésre és szilárd elhatározások megtételére is jó alkalom. Mindenképpen fel kell, hogy tegyük magunknak azt a kérdést, hogy Semmelweis Ignác születésének 200. ünnepi emlékévét zárva, de egyben már belépve egyetemünk alapításának 250., negyed évezredes jubileumába, mi a mi feladatunk, mi a mi felelősségünk? – fogalmazott. A jövő Semmelweis Egyetemének megalapozásához az első lépés, hogy tudásban, lélekben erősödjünk, és megerősítsük a Semmelweis Polgárok összetartozását is – mondta.

A rektorhelyettes szólt arról, hogy a jövőt megalapozó fejlődés előtt áll az egyetem, elég csak az ünnepség helyszínén körbenézni: hamarosan megújul a Belgyógyászati Klinika és indul az új Belgyógyászati Klinikai Központ tervezése. Megújulnak a Belső Klinikai Tömb épületei, új meddőségi központ jön létre. Hasonló fejlődés előtt áll a bővülő és megújuló Külső Klinikai Tömb, a Városmajori Tömb, és integrálódik az egyetemhez Semmelweis történelmi kórháza, a Szent Rókus kórház – sorolta. Minden karunk fejlődik, közel megduplázódik az Elméleti Orvostudományi Központ, megújulnak a Fogorvostudományi Kar klinikái, Hőgyes-Schöpf Merei Gyógyszerkutatási Centrum épül, az Egészségtudományi Kar fejlesztésnek III. üteme indul, elkezdődik az Egészségügyi Közszolgálati Kar fejlesztése a Mátyás király – Béla király úton, valamint a Pető András Kar fejlesztése a Kútvölgyi úton. Emellett a karokon átívelő egyetemi együttműködésekkel és Józsefváros támogatásával kialakul a Semmelweis Science Park – részletezte. A rektorhelyettes kiemelte annak jelentőségét, hogy – mint fogalmazott – a csalfa biztonságot jelentő nemek helyett, melyből soha nem épült semmi, merjünk igeneket mondani, higgyünk magunkban, az összefogás erejében.

A hagyományoknak megfelelően a Nagyvárad téri Elméleti Tömbben rendezték meg az egyetem Semmelweis napi eseménysorozatának központi díszünnepségét, egyben a 2018-as Semmelweis-emlékév lezárását. A rendezvényen díjakat, kinevezéseket is átadtak.

A mai napon a múlt előtt tisztelgünk és emlékezünk a legnagyobb magyar orvosra, egyetemünk névadójára, Semmelweis Ignácra, születésének 201. évfordulóján – kezdte ünnepi beszédét dr. Merkely Béla rektor. Ugyanakkor azokat az egyetemi polgárokat is ünnepeljük, akik mindennapi tevékenységük során hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyetem hazai és regionális szinten is a legkiválóbbak között legyen – tette hozzá. Kiemelte, hogy az idei ünnepség egyrészt a Semmelweis Ignác Emlékév lezárása, másrészt készülés az alapítás 250 éves évfordulójára.

Dr. Merkely Béla hangsúlyozta: Semmelweis Ignác nyomdokain haladva a jubileumi év célja, hogy a 250 éves Semmelweis Egyetem az élére álljon a prevenciót középpontba helyező szemléletformálásnak – a lakosság, valamint a jövő és a jelen orvosai, egészségügyi dolgozói körében egyaránt. Mint mondta, az egyetem „sorsfordító” pillanathoz, új korszakhoz érkezett. „Az orvos- és egészségtudományi képzésben csak az újítók, a bátrak, a kezdeményezők útját választhatjuk, mely tele van leküzdendő nehézségekkel, megoldandó problémákkal, de amely révén együtt építhetjük a következő negyed évezred sikeres egyetemét” – szólt a rektor.

Az újítás kezdetben mindig nehezebb – tette hozzá, de mint rávilágított, nem hátrált meg Semmelweis Ignác sem, ahogy Szabó Zoltán professzor is számos nehézséget győzött le, hogy elérje a szívsebészet aranykorát. A nagy példaképek, újítók között említette még Balassa Jánost, aki sikeresen próbálta ki az éternarkózist 1847-ben, és Schoepf-Merei Ágostot, aki a legelső magyarországi altatásos műtétet végezte el egy négyéves kisfiún. „Ha nyomdokaikba akarunk lépni, ha méltók akarunk lenni az ősökhöz és a Semmelweis Egyetem nevéhez, mi sem futhatunk el gyáván a nehézségek elől” – vélekedett dr. Merkely Béla. Mint mondta, a célok megvalósításához mindenki segítségére és együttműködésére számít, és reményét fejezte ki, hogy mindezen munka gyümölcsét is együtt arathatják le a Semmelweis Polgárok néhány év múlva. „Ha a hagyományok tisztelete és az értékek megőrzése mellett egy új, modern, élhető egyetemet teremtünk, közben észrevétlenül közösséggé, egy nagy családdá is válhatunk” – fogalmazta meg célját a rektor.

Dr. Kellermayer Miklós, az Általános Orvostudományi Kar megválasztott dékánja, a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet igazgatója ünnepi beszédében hangsúlyozta: Semmelweis szellemi és erkölcsi öröksége túlmutat azon, hogy felfedezte a gyermekágyi láz patogenezisét. Örökségének három fő mozzanata van: egzaktul és logikusan gondolkodott és döntött; hitt az igazságában; és végül tudását és hitét tettekre váltotta – sorolta. Semmelweis volt az első, aki az egzakt matematikát és statisztikát alkalmazta az orvostudományban és döntései meghozatalában. Számszerűen dokumentálta a gyermekágyi lázban elhaltak adatait, feltételezéseket állított fel, érvelt és helyes döntéseket hozott – fejtette ki a dékán. Megelőzve korát, meggyőződéssel hitte, hogy a tudományos igazság mércéje nem a tekintély, hanem a matematika és az objektív kísérlet – tette hozzá. Végül megszállottan szállt síkra az igazságáért, küzdött tanainak elterjedéséért és a kézmosási módszer szigorú betartásáért – vélekedett dr. Kellermayer Miklós.

Szólt róla, hogy Semmelweis örökségéhez méltóan a következő, jubileumi tanév megújult orvosképzési kurrikulummal indul el. A kurrikulum reform célja, hogy a kinevelt általános orvos önálló, kritikus gondolkodásra képes, és egyúttal gyakorlati képességekkel rendelkező, orvosi döntéshozásra alkalmas személy legyen – fejtette ki. Kellermayer Miklós hangsúlyozta: a program sikere azon is múlik, hogy a tanárok, kutatók, gyógyítók, rendelkeznek-e a megfelelően erős hittel, céltudatossággal és akarattal, olyannal, mint amilyennel Semmelweis Ignác.

Az ünnepség kitüntetettjeiről, díjazottjairól, kinevezettjeiről itt olvashat.  

Fotó: Ancsin Gábor