Tízszeres kockázatot jelent, ha valaki már átesett egy szélütésen.
Napjainkban a világon mintegy nyolcvanmillió ember esett már át stroke-on, közülük pedig több mint ötvenmillió túlélőnek kell rokkantsággal élnie emiatt. A helyzet Magyarországon is problémás, a szélütésként is ismert betegség hazánkban is a vezető halálokok egyike. A szélütés bekövetkezése után azonban kellő odafigyeléssel és gondoskodással elkerülhető annak megismétlődése, és a felépülés folyamata is könnyebbé válhat, írja a magyaridok.hu.
Egy szélütésen korábban már átesett embernek egy egészségeshez képest tízszeresére növekszik egy újbóli stroke kialakulásának kockázata, így nekik még nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a megelőzésre.
A szélütés – a Magyar Nemzeti Szívalapítvány meghatározása szerint – az agy hirtelen kialakuló károsodása, amelyet vérkeringési zavar okoz. Ennek oka leggyakrabban agyérgörcs, amikor az agyat tápláló verőér elzáródik. A keringészavar következtében az agysejtek nem jutnak oxigénhez, és perceken belül elhalhatnak.
Fontos, hogy tisztában legyünk saját egészségügyi állapotunkkal, ismerjük az esetleges rizikófaktorokat, amelyek előidézhetik a szélütést. Ilyen például a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint. Az olyan szívproblémák, mint a pitvarfibrilláció, szintén nagymértékben növelhetik a stroke kialakulásának kockázatát.
Napjainkban már elérhetők olyan véralvadásgátló készítmények, amelyek kényelmetlenség nélkül, szájon át bevehetők. Emellett javasolt az aktív életmód, a rendszeres testmozgás. Az étrendbe érdemes sok zöldséget és gyümölcsöt beépíteni, és kerülni a túlzottan sós ételeket, valamint nagymértékben csökkenteni a szeszes italok fogyasztását, a dohányzásról való leszokást pedig érdemes minél hamarabb elkezdeni.
Életet is menthet, ha a stroke figyelmeztető jeleit azonnal felismerik, hiszen minél gyorsabban kap segítséget és megfelelő kezelést az érintett, annál jobbak az esélyei a maradandó rokkantság kivédésére és a gyors felépülésre. A leggyakoribb tünetek a hirtelen féloldali végtaggyengeség, az arczsibbadás, a száj félrehúzódása és a beszédnehézség. A tünetek jelentkezésekor elsősorban nem a legközelebbi kórház, hanem a legközelebbi stroke-centrum a cél, hiszen ott érhetők el a megfelelő diagnosztikai és terápiás lehetőségek.