• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Súlyos jogsértésre figyelmeztet az ombudsman

Egészségpolitika 2018.09.11 Forrás: MTI-OS
Súlyos jogsértésre figyelmeztet az ombudsman

Az alapjogi biztos két pszichiátriai kezelés során elkövetett mulasztásokról és súlyos jogsértésekről.

Sérültek a panaszosok alapvető jogai, az ellátás, a korlátozás-elrendelés alapvető jogállami garanciái a győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház Pszichiátriai Osztályán - állapította meg két beadvány vizsgálatában az alapvető jogok biztosa. Székely László ombudsman a jogsértő gyakorlat megszüntetése érdekében részletes ajánlásokkal fordult a kórház főigazgatójához - tudatta az MTI Országos Sajtószolgálatához eljuttatott közleményében az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala.

Mint írták, az első panaszos beadványában beszámolt arról, hogy önként kérte felvételét a Pszichiátriai Osztályra. Veszélyeztető magatartást nem tanúsított, ennek ellenére és ellenkezése dacára erős gyógyszerekkel kémiai korlátozást alkalmaztak nála. Amikor otthonába távozott, a pszichiátria megkereste a jegyzőt, hogy vigyék vissza a kórházba. A visszaszállítása után szedálták, majd amikor újra eltávozott, akarata ellenére a mentők és a rendőrök ismét beszállították a pszichiátriára. Újra kémiai korlátozást alkalmaztak rajta, és elvették a lakása kulcsait. A pszichiátriai felvétel jogszerűségét nem vizsgálták, bírósági szemlére nem került sor a kórházban, a kémiai korlátozásokról a betegjogi képviselőt sem értesítették. Mivel kitartóan ragaszkodott a távozásához, végül a hozzátartozói segítségével haza engedték.

A másik panaszost akarata ellenére szállították be a pszichiátriai osztályra, amiről a kórház a bíróságot másnap értesítette. Az igazságügyi szakértő azonban már a felvétel szükségességét, jogszerűségét vizsgáló hivatalos bírósági szemle elrendelése előtt, a beszállítás napján elkészítette a szakvéleményét. A szemle után - amin a panaszos részt sem vett - a bíróság elrendelte a kötelező gyógykezelést. Ez ellen 8 napon belül lehetett volna fellebbezni, de a panaszossal nem közölték a határozatot, miután pedig az ügygondnok a megkérdezése nélkül lemondott a fellebbezési jogáról, a végzés jogerőre is emelkedett. A panaszost végül három nap múlva engedték el, csak később értesült arról, hogy a szemlén a kötelező pszichiátriai gyógykezelését rendelték el.

A biztos a panaszokat kivizsgálva több súlyos visszásságot is feltárt. Jelentésében megállapította, hogy sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot a gyakorlat, amely szerint az önkéntes felvételi kérelem formanyomtatványát nem az előírt adattartalommal használják. A kórház verziójában ugyanis szerepel olyan kitétel, amely szerint aláírásával a beteg automatikusan lemond a bírói szemle megtartásáról.

Kiderült, hogy a két ügyben a kémiai korlátozó intézkedések, vagyis az akarat megtörésére alkalmas nyugtatószerek tájékozott beleegyezés nélküli alkalmazását és a fizikai korlátozást, azaz az osztály elhagyásának megakadályozását hiányosan, nem az előírt módon vagy egyáltalán nem dokumentálták, így utólag az eljárások indokoltsága sem állapítható meg.

Székely László ombudsman kiemelte, hogy a gyógyintézet elhagyásához való jog érvényesülése szempontjából különösen lényeges az önkéntes felvétel és a sürgősségi felvétel elhatárolása. Ha egy beteg az önkéntes gyógykezelésekor veszélyeztető magatartást tanúsít, akkor a törvény alapján a sürgősségi eljárásrendet kell alkalmazni, értesíteni kell a bíróságot, kérni kell a beteg szemléjét. Ám amennyiben ilyen helyzetről nincsen szó, a felvételét önkéntesen kérő betegnek joga van ahhoz, hogy akár a kezelőorvos tájékoztatását is mellőzve elhagyja a gyógyintézetet. Ez esetben a beteg személyes szabadsághoz való jogát sérti, ha akarata ellenére visszavitetik a kórházba. A jelentés rögzíti, hogy súlyosan aggályos az a gyakorlat, amely szerint a kórház civil, vagyis külső személyeket (helyi elöljárót, ismerőst, munkatársat) tájékoztat az érintett pszichiátriai kezeléséről és erre hivatkozva kéri fel őket a beteg visszaszállítására. A bírói szemle kezdeményezéséhez használt elavult, a hatályos jogszabályok tartalmát nem követő nyomtatvány alkalmazása sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az ombudsman szerint alapvetően szemben áll az érintettek jogaival és a jogállamiság elvvel az, hogy a kórház a járásbíróság értesítését megelőzően, kirendelő határozat hiányában egyszerűen csak felkért egy, épp az épületben tartózkodó igazságügyi szakértőt a szakvélemény előzetes elkészítésére.

A betegek alapvető jogainak hatékony védelméhez szükséges intézkedések megtétele érdekében az alapjogi biztos több ajánlást küldött a kórház főigazgató főorvosának. A betegekről vezetett egészségügyi dokumentáció legyen naprakész és pontos, a jogszabályi előírásoknak megfelelően történjen a felvétel a pszichiátriai gyógykezelésre, különösen ügyelve az önkéntes és a sürgőségi felvétel jogintézményének helyes alkalmazására és a betegek nyilatkozatainak dokumentálására. A gyógyszerezés során tartsák tiszteletben az emberi méltóságot és a betegek önrendelkezési jogát. Az ombudsman azt javasolta a kórház igazgató főorvosának, gondoskodjon a dolgozók képzéséről, hogy egyértelműen különbséget tudjanak tenni a veszélyeztető és közvetlen veszélyeztető magatartás között, és eszerint mérlegeljék az eljárási lehetőségeiket, az intézmény elhagyásának jogát. A korlátozó intézkedés alkalmazására kizárólag veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető magatartás esetén kerüljön sor, az annak alapjául szolgáló konkrét cselekmény, állapot pontos rögzítésével. Az adatlapok a hatályos jogszabályokkal összhangban tartalmazzák a teljes körű dokumentációt, az elrendeléséről pedig a betegjogi képviselőt, valamint a beteg törvényes képviselőkét megfelelő időben és módon tájékoztassák - ajánlotta a Petz Aladár Megyei Oktatókórház igazgató főorvosának Székely László, az alapvető jogok biztosa.