Van, ahol akkora kockázatközösségre lenne szükség ahhoz, hogy finanszírozható legyen az ellátás, ami a magánbiztosítók oldaláról nincs meg.
Tegyük hatékonyabbá az ellátást, és nézzük meg, melyek azok a területek, ahol segíteni tud a magánszektor a közellátó szektornak, és vegyen át feladatokat ugyanazért a pénzért – javasolja Lancz Róbert, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke. A Doktor24 Csoport vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a köz- és a magánegészségügyi ellátás különbségeiről, a közösen ellátható feladatokról, az egészségnyereségről és arról is, mi az a copayment.
Minden szakterületen van már magánszolgáltató? A sürgősségi ellátást olyannak szokták mondani, ahol nehéz magánszolgáltatást fenntartani.
Természetesen vannak az egészségügyi ellátásnak olyan területei, ahol ma a magánegészségügyi szolgáltatók egyike sincs jelen, sőt, én azt gondolom, hogy közép- vagy akár hosszú távon sem lesz jelen. Ilyen a mentés, a sürgősségi ellátás, illetve a komplex nagy beavatkozások, komoly sebészeti beavatkozások, onkológiai kezelések. Amíg nem egy teljesen másfajta finanszírozási modellben működünk, vagy amíg a biztosítási rendszer nem kétszintű lesz, addig valószínűleg nem is nagyon fognak ezek a területek a magánegészségügyben megjelenni szolgáltatásként, vagy nagyon lassan.
Azért, mert annyira drága vagy annyira alul van finanszírozva a beavatkozás, hogy azt egy magánszolgáltató nem tudja elvállalni?
Egy magánszolgáltató, mindegy, hogy kicsi, közepes vagy nagy, olyan tevékenységet visz, ami profitot termel a számára. Vannak olyan feladatok, amiket a jogszabály nem is enged, hogy magánszolgáltató végezzen, illetve vannak olyan területek, ahol akkora kockázatközösségre lenne szükség ahhoz, hogy finanszírozható legyen az ellátás, ami a magánbiztosítók oldaláról nincs meg. Egyéni szinten nagyon sokmilliós beavatkozásokról beszélünk, amit csak egy nagyon szűk réteg tudna megfizetni, viszont nagyon komoly infrastruktúra kell technikában és személyzetben is ahhoz, hogy ez rendelkezésre álljon, amit így nem tud fenntartani a magánszolgáltató.
Van-e arra valamilyen adat, hogy a teljes magyar egészségügyi igénynek mekkora hányadát fedi le a magánellátás?
Volumenadat, tehát hogy hány eset kerül a magánszolgáltatóhoz, kontra hány a közfinanszírozott ellátásba, nincs, a magánegészségügyet, amikor mérjük, elsősorban értékben, árbevétel alapján szoktuk megközelíteni, valahol 500 milliárd és 1000 milliárd között van, ami önmagában hatalmas szórás.
A teljes interjú az Infostart portálján olvasható.