Szakképzetlen nővéreket toboroznak Belgiumban

Az, hogy új férőhelyeket hoznak létre, már amennyiben tudnak, önmagában nem oldja meg a gyakorlatilag március óta egészen elképesztő terhelés alatt álló egészségügyi rendszer problémáit. A „Phase 2B” státuszhoz képest, ami összesen 2000 + 500 intenzív férőhelyet jelent, további 300 ágyat kellett mobilizálni, de ezekhez nincs elegendő eszköz, konkrétan nincs elég lélegeztetőgép, írja az Origo.

"Az új ágyak létrehozásához át kellett alakítanunk az egyes szobákat, azokat izolálni kellett annak érdekében, hogy a levegő körforgását lassítsuk. Ezekben a szobákban (nem mindegyikben) vannak betegkövető monitorrendszerek, amelyekhez a lélegeztetőgépeket kellene illeszteni… de ezekhez lényegi elemek hiányoznak, amelyeket Új-Zélandon gyártanak, és még legalább két hétig hiányozni fognak" - magyarázta Pierre Gillet, a Liège-i CHU kórház vezető főorvosa a „Le Soir”-nak.

De nemcsak a gépek hiányoznak, hanem a személyzet is. Ennek többek között az az oka, hogy egy normál kórházi osztályra egy ápolóra jóval több beteg juthat, mint az intenzív osztályon. A másik alapvető gond az, hogy az intenzív osztályokon speciális képzést kapott ápolószemélyzetre lenne szükség, de ebben is súlyos a hiány. 

Míg a belga kormányzat szerint bárki elláthat szakápolói feladatokat, Naïma Amakran, a legnagyobb ápolói szakszervezet (SETCA) állandó titkára elmondta a „Le Soir”-nak, hogy az esetleges hibák miatti felelősség ügye számos kérdést vet föl, és ezt a rekordgyorsasággal elfogadott jogszabály nem rendezi. "Nincs mit tagadni, nincs elég ápolónk" - folytatta Naïma Amakran. "Nagyon is valóságos problémáról van szó. A hiányzás sokkal nagyobb az ápolók körében, mint az első hullám során, a COVID őket sem kíméli."