Szegedy-Maszák Marianne: Csókolom a kezét

Szegedy-Maszák Marianne szülei megtapasztalták, hányszor lehet egy család szívét összetörni. A XX. század történelme során a család álmai és élete újra és újra darabjaira hullott. A szerző egy rendkívüli diplomata és egy kivételes asszony lánya, akik nem adták fel a szerelmet, a küzdelmet és igaz értékeiket. Leányuk, Szegedy-Maszák Marianne a szülei által írt leveleken, memoárokon és családi emlékein keresztül meséli el a történetüket, mely szétválaszthatatlanul összefonódott Magyarország és Európa történelmével.

„Gyönyörűszép szerelmi történet a hűségről és az odaadásról a történelem legsötétebb óráiban." Arianna Huffington

„Letehetetlen, szélesvásznú panoráma a gazdagság és a hatalom letűnt világáról; Magyarország, Európa és a holokauszt történetének egy fontos, eddig hiányzó fejezete." Kati Marton

Szegedy-Maszák Marianne szülei, Hanna és Aladár Budapesten találkoztak és szerettek egymásba 1940-ben. Aladár pályája felfelé ívelt a Külügyminisztériumban – ’37-től a berlini magyar követség titkára, majd ’43-tól a Külügyminisztérium politikai osztályának vezetője lett. A Kállay-kormány különbéke megkötésére irányuló próbálkozásai során harcos antifasisztaként tárgyalásokat folytatott a Szövetségesekkel, majd 1944-ben a Gestapo letartóztatta, és Dachauba deportálta. Hanna Weiss Manfréd, a híres csepeli Weiss Manfréd-művek alapítójának unokájaként sokáig élvezhette az asszimilálódott zsidó iparbáró családjának fényűző, nyugalmas életét, amíg az országban egyre erősödő antiszemitizmus, majd a német megszállás halálos veszélybe nem sodorta őt és egész rokonságát.

A család végül egy titkos alkut kötött Heinrich Himmlerrel: vállalatbirodalmukért és minden vagyonukért cserébe szabadon távozhattak a semleges Portugáliába. Hanna és Aladár két évig semmit nem tudtak egymásról, szerelmük mégis kiállta az idő és a történelem próbáját. A háború lezárulta után, 1945-ben házasodtak össze Budapesten, majd rögtön tovább is indultak Washingtonba, ahol Aladár Magyarország megbízott követeként igyekezett minél előnyösebb kapcsolatokat kialakítani az új magyar vezetés és az Egyesült Államok között. Ám amikor Magyarországon egy rövid, reményteljes időszak után valósággá vált a kommunista hatalomátvétel rémképe, Aladár önként lemondott tisztségéről, és emigránsként az Államokban maradt a feleségével.

Akár a legjobb történelmi regények szereplői, Hanna és Aladár a XX. századi magyar történelem szinte minden fontosabb momentumát testközelből nézik végig: nemcsak azt, ahogy Horthy és kormányai szép lassan behódolnak a németeknek, vagy ahogyan hadszíntérré válik Európa és Budapest, de a koncentrációs táborok mindennapjait, a háborús emigránsok hányattatásait és a háború utáni orosz megszállás megszilárdulását, majd diktatúrába való átfordulását is. Aladár személyesen találkozik Hitlerrel, Horthyval és a kor meghatározó politikusaival; Hanna családjának szalonjába az ország vezető művészei és értelmisége jár rendszeresen. Lányuk, Marianne az ő naplójegyzeteik, leveleik és emlékeik mentén ered az elveszett történetek nyomába, amelyekből ő maga, Washingtonban született és nevelkedett emigránsgyerekként már csak töredékeket hallhatott.

„Most, felnőtt nőként, amikor már mögöttem van egy válás, újra férjhez mentem, és nekem is van egy lányom, néha fölteszem magamnak a kérdést: mi lett volna, ha úgy növök fel, hogy a szüleimé a legfontosabb és legmeghittebb családi történet, amelyet ismerek? Ha kislánykoromban anyám elmondta volna, mennyire szerették egymást annak idején, apám milyen jóképű volt, mennyit vártak egymásra és mennyire vágyakoztak egymás után a háború alatt, amikor olyan sok ember viselkedett gyalázatosan, és olyan sok ember hősiesen, de soha nem lehetett tudni, mi fog történni másnap? És hogy hogyan fordult végül jóra minden, legalábbis kettejük számára?" (részlet a kötetből)

SZEGEDY-MASZÁK MARIANNE 1955-ben született Washingtonban. Újságíróként publikált többek között a The New York Times Magazine, az Esquire, a The New Republic, a Newsweek, a Los Angeles Times, a Bulletin of the Atomic Scientists és a Psychology Today című folyóiratokban. Dolgozott riporterként a New York Postnak, szerkesztője volt a Congressional Quarterly című lapnak, és tanított újságírást az American Universityn. Újságírói munkáiért számos díjban részesült többek között az Amerikai Pszichoanalitikai Társaságtól és az amerikai National Mental Health Associationtől. A szülei történetét feldolgozó dokumentumkötet az első könyve.

Kapcsolódó nyilvános eseményeink:
Szegedy-Maszák Marianne április 22-én érkezik Budapestre.
Nyilvános programja során április 23-án 19 órától a Hadik Irodalmi Szalonban Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténésszel, Szegedy-Maszák Zsuzsanna művészettörténésszel és Csorba László történésszel, a Nemzeti Múzeum főigazgatójával fog beszélgetni. Az est házigazdája Juhász Anna, közreműködik Hámori Gabriella színművész és Darvas Kristóf zenész. Részletek itt

Április 26-án 13 órától Závada Pállal és Fenyő Miksa fiával, Fenyő D. Marióval közösen vesz részt a Könyvfesztivál kerekasztal-beszélgetésén, Krizsó Szilvia vezetésével. A beszélgetés után a szerző dedikál is.

Április 27-én 10:30 órától a Libri Kiadó és a Budapesti Aszfaltprojekt együttműködésében a kultúra két izgalmas területe találkozik: a könyv és a városi séta. A séta résztvevői a család életének fontos helyszínein keresztül ismerhetik meg Budapest történelmét, a szerző részvételével.