Szenior akadémia - a funkcionális idegsebészetről

A Szenior Akadémia 2022-es tavaszi félévének tizedik alkalmán dr. Erőss Loránd idegsebész, neurológus, az Országos Mentális Idegsebészeti és Ideggyógyászati Intézet főigazgatója a funkcionális idegsebészet témáját járta körül, elsősorban a robotsebészetben rejlő lehetőségekre koncentrálva. Előadása során ismertette a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeit, bemutatta a ma piacon lévő idegsebészeti robotokat, szólt a robottechnológia előnyeiről, valamint annak jövőjéről is - számolt be a rendezvényről az egyetemi portál.

Az előadó rámutatott: a robotizáció az autóiparban, a mezőgazdaságban már teljesen elfogadott, az egészségügyben azonban még mindig újszerűnek hat. Felidézte, hogy az első robotsebészeti, azon belül is az idegsebészeti próbálkozások 1985-ben kezdődtek a General Motors és a Stanford Egyetem kooperációjában megszületett Puma nevű robottal, ott végezték az első robot-asszisztált agybiopsziát is. Azóta a hasi sebészetben, a mellkassebészetben, a szívsebészeten, a nőgyógyászatban, az urológiában, az általános sebészetben, valamint a fej-nyaksebészetben is megjelentek a robotok, és most már az intervenciós radiológiában is robottal vezetik föl a katétereket az erekbe, akár a szívbe, akár az agyba.

Kiemelte ezen robotok három nagy előnyét: az egyik a precízió, javítja az emberi kéz szabadságfokát például azzal, hogy 180 fokban, vagy akár 360 fokban körbe tud fordulni (az embernél ez maximum 140-170 fok lehet, csuklóban). Kiszűri a fiziológiás remegést, az emberi fáradtságot, bizonyos esetekben pedig a sugárterhelést csökkenti, például gerincsebészeti beavatkozásoknál, ahol nem kell, hogy ólomköpenyt hordjanak az orvosok, mert távolabb vannak a betegtől, de a fertőzésveszély is csökken, ha egy ilyen teleoperációs robottal dolgozunk – összegezte az előnyöket.

Előadása további részében bemutatta a legmodernebb, újgenerációs sebészrobot készüléket, a Da Vinci Xi-t, kiemelve, hogy a Da Vinci sebészrobot rendszert világszerte használják, több mint 6000 ilyen működik jelenleg és tavaly több mint 1,2 millió Da Vinci-műtétet hajtottak végre. Kitért még a ma piacon lévő idegsebészeti robotokra is, mint a NEUROmate és a ROSA. Hangsúlyozta, hogy az idegsebészeti robot valójában egy automatizált célzó berendezés, ami fölkeresi a behatolásnak a megfelelő irányát, meghatározza a mélységét; egyfajta neuronavigációs készülék is, ami a precizitást, a pontosságot és a betegbiztonságot javítja.

Felidézte, hogy Magyarországon illetve a Közép-Európai regéióban 2018-ban végeztek először műtétet robot segítségével, a beavatkozás során a Parkinson-kór tüneteit enyhítő elektródákat ültettek be egy beteg agyába a ROSA nevű csúcskategóriás idegsebészeti robot segítségével az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben. A műtétet végző dr. Erőss Loránd elmondta, hogy a Parkinson-kór kezelésének egyik legkorszerűbb módja az úgynevezett mélyagyi stimuláció, amikor elektródákat ültetnek a páciens fejébe. Ezek tulajdonképpen agyi pacemakerek, amelyek folyamatosan ingerlik az agy bizonyos mélyen elhelyezkedő területeit, ezáltal helyreállítják vagy javítják a mozgászavarban résztvevő hálózatok hibás működését – magyarázta. A Parkinson-kór gyógyítása mellett a különböző mozgászavarok (disztóniák), illetve gyógyszerrezisztens epilepsziák műtéti kivizsgálásához diagnosztikus céllal  EEG elektródák pontos implantációjára is használhatók ezek a robotok – tette hozzá.

A teljes előadás itt megtekinthető: