Szenior Akadémia - fókuszban a gyógyszerinterakciók

A Szenior Akadémia 2023-as tavaszi online szemeszterének tizedik alkalmán dr. Klebovich Imre, a Gyógyszerészeti Intézet professor emeritusa tartott előadást a gyógyszerinterakciókról, azok leggyakoribb, a mindennapi életben előforduló változatairól. Előadásában sok konkrét példát említve mutatta be egyebek mellett a legfontosabb gyógyszer-, étel-, alkohol-, koffein- és dohányzásinterakciókat és azok klinikai jelentőségét - foglalta össze az elhangzottakat az egyetemi portál.

Dr. Klebovich Imre előadásában részletesen ismertette a gyógyszerinterakciók főbb típusait, azaz hogy a gyógyszerek hatását milyen tényezők befolyásolhatják. A különféle gyógyszerek közötti interakciót bioanalitikai módszerekkel lehet vizsgálni, és ha egy beteg többféle gyógyszert szed rendszeresen, ezekre nagyon fontos odafigyelni – emelte ki. Több fontos interakciótípust említett az előadó – köztük a kábítószer-, a transzporterinterakciókat, a gyomorsav szekrécióját serkentő vagy gátló szerekkel való interakciót és a farmakogenetika által meghatározott tényezőket –,  a mindennapi interakciók között a gyógyszert, az ételt, a koffeint, a dohányzást, az alkoholfogyasztást emelte ki.

Dr. Klebovich Imre felhívta a figyelmet arra, hogy az étel- és italfogyasztás befolyásolja a hatóanyag felszívódását, eloszlását, metabolizmusát és kiürülését is, hatását pedig receptoriális szinten változtathatja meg. Áttekintette a legfontosabb, ételinterakciókat befolyásoló mechanizmusokat, kiemelve egyebek mellett, hogy a gyógyszerben található segédanyagok is befolyásolhatják a biológiai hasznosíthatóságot, ahogy a formuláció is. A fizikokémiai aspektusok között említette azt a konkrét tanácsot, hogy tejjel, tejtermékekkel nem szabad gyógyszert bevenni, mert a tejben lévő vas- és kalciumionokkal komplexképződés indulhat be, ezért a hatóanyag felszívódása nem lesz megfelelő. De például a nagyobb folyadékbevitel is befolyásolhatja a biológiai hasznosíthatóságot  – húzta alá.

Kitért azokra a tényezőkre is, amelyek a gyógyszermetabolizmust befolyásolják: mint elmondta, az alkohol, a dohányzás, a zsírban gazdag étkezés, a faszénen sült húsok, a káposztafélék és a zöldségek fogyasztása mellett a CYP enzimek indukciója következik be, aminek hatására a szervezet gyorsabban szabadul meg a terápiás hatású gyógyszermolekulától, így a hatás is gyengébb lesz. Ennek fordítottja történik grapefruitlé, vashiányos-, szénhidrátdús étkezés vagy éhezés esetén, amikor az enzimgátlásnak köszönhetően megnő a plazmakoncentráció, ami adott esetben súlyos mellékhatásokhoz is vezethet – ismertette.

A táplálék összetevőinek gyógyszer metabolizmusra gyakorolt hatásáról dr. Klebovich Imre elmondta, hogy a vitaminok, nyomelemek is befolyásolják a gyógyszerek hatékonyságát. A cink, a magnézium, a réz, a kalcium és a szelén például fokozza a gyógyszerek lebomlását, így hatásukat csökkenti. A konkrét példák között megemlítette, hogy a fűszerek közül a fekete bors kapszaicin- és piperintartalma miatt bizonyos gyógyszerek biológiai hasznosíthatóságát akár 100 százalékkal emelheti; a fokhagymának a benne található szerves kénvegyületek miatt antibiotikumokkal együtt nem ajánlott a fogyasztása, antikoagulánsokkal pedig vérzést okozhat; a faszénen sült húsok fogyasztása például a fenacetin hatékonyságát 80 százalékkal csökkenti. (Hozzátette ugyanakkor, hogy ez a hatás a faszénnek tulajdonítható, elektromos grill használatával kiküszöbölhető.)

Összefoglalásként kiemelte, hogy a gyógyszerfejlesztés során minden egyes gyógyszermolekulának külön vizsgálni szükséges az esetleges különböző típusú interakcióit. Felhívta a figyelmet, hogy a gyógyszerek dobozában található betegtájékoztatót gondosan el kell olvasni, így a gyógyszerek adagolásával kapcsolatos betartandó utasításokkal a helyes terápiás hatás érhető el.