• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Szenior Akadémia – fókuszban a neuroesztétika

Hírek MA 06:08 Forrás: Semmelweis Egyetem
Szenior Akadémia – fókuszban a neuroesztétika

Az előadássorozat szakmai vezetője beszélt az agyunk által generált bioelektromos jelekről, és az EEG-vel végzett neuroesztétikai vizsgálatok eredményeiről.

A Szenior Akadémia 11. évadának záróelőadásán dr. Nagy Zoltán, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika professzor emeritusa, az előadássorozat szakmai vezetője beszélt az agyunk által generált bioelektromos jelekről, azok méréséről, illetve az EEG-vel végzett neuroesztétikai vizsgálatok eredményeiről - számolt be róla az egyetemi portál.

Dr. Nagy Zoltán előadásában bemutatta az agykéreg anatómiáját és áttekintette a mezoszkópos kutatás alapjait. Részletesen ismertette a százéves technológia, az EEG, azaz az elektroencephalográfia működését. Beszélt azokról a neuropszichológiai adatokról, amelyek megalapozzák, hogy kutatni lehessen a műalkotás befogadásának folyamatát, és saját kutatásait is bemutatta, amelyek során festmények befogadása közben végeztek EEG vizsgálatot.

Az idegrendszeri működés vizsgálatának szintjeiről szólva kiemelte, hogy stratégiai fontosságú volt az agykéreg oszlopos, moduláris szerkezetének felismerése. Hangsúlyozta, annak leírásában, hogy milyen egységek felelősek egy agyterület működéséért, Szentágothai Jánosnak is fontos szerepe volt. Dr. Nagy Zoltán egyebek mellett elmondta, hogyan keletkezik elektromos jel az idegsejt membránon, és hogy az agykérgi kolumnák szinkronizált működése hogyan generál bioelekromos jeleket, amiket az EEG-vel mérni lehet.

A professzor áttekintette a bioelektromos jelenségek megfigyelésének történeti előzményeit, majd az EEG jel felismerésének történetét is ismertette. Szólt az EEG jel keletkezéséről, illetve azokról a tényezőkről, amelyek ennek a jelnek a mérését megnehezítik. Az EEG vizsgálat klinikai felhasználásáról elmondta, hogy a különböző kórállapotoknál jellegzetes EEG-elváltozás jön létre, a legismertebb az epilepsziás működészavar, de említette a daganatokat, a stroke állapotokat és a tudatzavarokat is. Hangsúlyozta, hogy bár a CT és az MR megjelenésével az EEG a klasszikus diagnosztikai eszköztárból visszaszorult , de az elmúlt években egy új kutatási terület nyílt meg előtte. Előnye a mintavételezés rendkívüli gyorsasága, ennek köszönhetően egy 8 másodperces vizsgálat során több mint 12 millió adatot tudnak begyűjteni.

Dr. Nagy Zoltán bemutatta a szép-élmény neuropszichológiáját és a neuroesztétikai befogadás lépéseit is. Kitért a látás anatómiájára és arra is, hogyan dolgozza fel a képeket az agyunk. Végül saját vizsgálatait bemutatva beszélt arról, hogy a figuratív és nonfiguratív képek befogadása között milyen neurológiai különbségek ragadhatók meg az agyműködést vizsgálva.