Magyarországon az infarktusos betegek sokat várnak, az átlagos hezitációs idő körülbelül három óra, míg Ausztriában például 70 perc
Ha nem kap időben segítséget az infarktusos beteg, romlanak az életkilátásai és meg is halhat. Fontos a megfelelő kezelés, de meg is előzhetjük az infarktust, ha odafigyelünk az egészségünkre. A szívinfarktus gyakori betegség, hirtelen, sokszor akár előjel nélkül történik, és magukat egészségesnek gondoló embereknél is felléphet. Idén szeptemberben a Szívünk Napja rendezvényen is felhívják a figyelmet a szívinfarktus rizikófaktoraira.
A szívinfarktus oka, hogy a szívben elzáródik egy ér, amely a szívizom egy részét ellátja, ez pedig típusos esetben nagy mellkasi fájdalmat okoz, a szívizom pedig elkezd elhalni. Becker Dávid osztályvezető egyetemi docens, a Magyar Kardiológusok Társaságának leendő elnöke azt mondta, ma Magyarországon húsz szívkatéteres laboratórium van, így éjjel-nappal, bárhol élő infarktusos beteg megfelelő ellátásra juthat. A legkorszerűbb kezelés, amikor szívkatéterrel megnyitják az elzáródást, behelyeznek egy sztentet, egy hálós csövet, ezáltal pedig helyreállítják a vérellátást.
Az MKT leendő elnöke rámutatott, minél később kapja meg valaki a katéteres ellátást, annál nagyobb az esélye a végleges szívizomelhalásnak és a különféle következményeknek. Tartós szívelégtelenség alakul ki, ha sokat várakozik a beteg, a legsúlyosabb esetben pedig szívritmuszavar lép fel az infarktus első óráiban, és halálos is lehet, ha nincs, aki rögtön megkezdje az újraélesztést.
- Nagyon fontos, ha valaki – különösen akkor, ha még sosem fordult elő – nagy, nyomó, szorító mellkasi fájdalmat érez egészen váratlanul, azonnal hívjon mentőt. Ne a szomszédhoz forduljon tanácsért, ne a háziorvosához menjen, mert ezekkel időt veszít – hangsúlyozta.
Becker Dávid rámutatott, Magyarországon az infarktusos betegek sokat várnak, az átlagos hezitációs idő körülbelül három óra, míg Ausztriában például 70 perc. A koronavírus-járvány pedig tovább rontott a helyzeten, elsősorban a betegek félelme miatt négy óra fölé emelkedett ez a várakozási idő. - Ez nagyon rossz, tovább rontja a betegek életkilátásait – hangsúlyozta a szakember.
Hogyan kerülhetjük el a szívinfarktust?
Az úgynevezett befolyásolható rizikófaktorok közé tartozik az elhízás, mozgásszegény életmód, a dohányzás, a stressz, de az is, ha a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás nincs jól kezelve. Ezek döntő hatással bírnak az érelmeszesedés kialakulásában, ami a szívinfarktus melegágya. Ha ezekre a tényezőkre odafigyelünk, magunk is sokat tehetünk a megelőzésért.
Az MKT leendő elnöke arról is beszélt, hogy számos tévhit terjeng az interneten, sok beteg infarktus után abbahagyja a koleszterincsökkentő sztatinok szedését, mert „rosszat olvasott róla”. A szakember rámutatott, veszélyes, ha valaki az online híreknek hisz, nem pedig az orvosának, mivel a felírt gyógyszerek 30-50 százalékkal csökkentik az újabb infarktus kialakulásának esélyét.
Ha valakinek a családjában – elsősorban szülők esetében – egészen fiatalon, 30-40 éves korban előfordult infarktus, intő jel lehet. A fiatalkori infarktusok hátterében állhat a familiáris hiperkoleszterinémia, vagyis az öröklött magas koleszterinszint – ilyen esetekben fontos a gyógyszeres kezelés megkezdése, csökkentve az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát.
Becker Dávid rámutatott, Magyarországon évente 30-40 ezer szívinfarktust kezelnek, a korábbi 30 százalékról pedig mára 5-6 százalék alá csökkent a kórházi halálozások száma.
- A késlekedés, az egészségtelen életmód, a halmozott rizikófaktorok miatt az ugyanilyen ellátásban részesülő nyugat-európai betegekhez képest a magyarok prognózisa rosszabb. Nagyon fontos az infarktus utáni rendszeres gyógyszerszedés, az időszakos koleszterinszint-ellenőrzés, valamint a kardiológiai kontroll – hangsúlyozta a szakember.
Az egészséges szív elengedhetetlen a teljes élethez
A Szív Világszövetsége kezdeményezésére 2000 óta a világon mindenütt egyszerre rendezik meg a Szívünk Napját, melyhez Magyarország már az első évtől kezdve csatlakozott. A Magyar Kardiológusok Társasága minden év szeptemberének utolsó vasárnapján, a Szívünk Napján hívja fel a figyelmet a szív- és érrendszeri betegségek gyakoriságára és a megelőzési módszerekre.
Ebben az évben a Magyar Kardiológusok Társasága a Testnevelési Egyetemmel közösen szervezi meg a Szívünk Napját szeptember 26-án, vasárnap.
- Fontos, hogy mindenki tudja, milyen rizikófaktorok vannak, és igenis lehet befolyásolni, meg lehet előzni egy infarktust vagy sztrókot. Azt pedig ne felejtsük el: egy fiatalkori szívroham vagy sztrók egy egész család életét tönkreteheti. Ezek a helyzetek megelőzhetők odafigyeléssel, adott esetben megfelelő kezeléssel és egészséges életmóddal, ezekre szeretnénk felhívni a figyelmet a Szívünk Napján – mondta Becker Dávid.
A Szívünk Napja a Magyar Kardiológusok Társaságának legnagyobb olyan eseménye, ahol a lakosság széles körét várják többek között érdekes előadásokkal, beszélgetésekkel, ahol a szív- és érrendszeri betegségek tüneteiről, megelőzéséről, lehetséges kezeléséről kaphatnak információt. Az oktató jelleg mellett pedig szűrővizsgálatokat is végeznek: a vérnyomásmérés mellett a vérzsír-, a koleszterin- és a vércukorszintet is megmérhetik az érdeklődők, de lesz érszűkület- és EKG-mérés, továbbá idén speciális érultrahangszűrésre is lesz lehetőség.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!