Szívroham esetén azonnal hívjunk mentőt!

Ha nem kap időben segítséget az infarktusos beteg, romlanak az életkilátásai és meg is halhat. Fontos a megfelelő kezelés, de meg is előzhetjük az infarktust, ha odafigyelünk az egészségünkre. A szívinfarktus gyakori betegség, hirtelen, sokszor akár előjel nélkül történik, és magukat egészségesnek gondoló embereknél is felléphet. Idén szeptemberben a Szívünk Napja rendezvényen is felhívják a figyelmet a szívinfarktus rizikófaktoraira.

A szívinfarktus oka, hogy a szívben elzáródik egy ér, amely a szívizom egy részét ellátja, ez pedig típusos esetben nagy mellkasi fájdalmat okoz, a szívizom pedig elkezd elhalni. Becker Dávid osztályvezető egyetemi docens, a Magyar Kardiológusok Társaságának leendő elnöke azt mondta, ma Magyarországon húsz szívkatéteres laboratórium van, így éjjel-nappal, bárhol élő infarktusos beteg megfelelő ellátásra juthat. A legkorszerűbb kezelés, amikor szívkatéterrel megnyitják az elzáródást, behelyeznek egy sztentet, egy hálós csövet, ezáltal pedig helyreállítják a vérellátást.

Az MKT leendő elnöke rámutatott, minél később kapja meg valaki a katéteres ellátást, annál nagyobb az esélye a végleges szívizomelhalásnak és a különféle következményeknek. Tartós szívelégtelenség alakul ki, ha sokat várakozik a beteg, a legsúlyosabb esetben pedig szívritmuszavar lép fel az infarktus első óráiban, és halálos is lehet, ha nincs, aki rögtön megkezdje az újraélesztést. 

- Nagyon fontos, ha valaki – különösen akkor, ha még sosem fordult elő – nagy, nyomó, szorító mellkasi fájdalmat érez egészen váratlanul, azonnal hívjon mentőt. Ne a szomszédhoz forduljon tanácsért, ne a háziorvosához menjen, mert ezekkel időt veszít – hangsúlyozta.

Becker Dávid rámutatott, Magyarországon az infarktusos betegek sokat várnak, az átlagos hezitációs idő körülbelül három óra, míg Ausztriában például 70 perc. A koronavírus-járvány pedig tovább rontott a helyzeten, elsősorban a betegek félelme miatt négy óra fölé emelkedett ez a várakozási idő. - Ez nagyon rossz, tovább rontja a betegek életkilátásait – hangsúlyozta a szakember.

Hogyan kerülhetjük el a szívinfarktust?

Az úgynevezett befolyásolható rizikófaktorok közé tartozik az elhízás, mozgásszegény életmód, a dohányzás, a stressz, de az is, ha a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás nincs jól kezelve. Ezek döntő hatással bírnak az érelmeszesedés kialakulásában, ami a szívinfarktus melegágya. Ha ezekre a tényezőkre odafigyelünk, magunk is sokat tehetünk a megelőzésért.

Az MKT leendő elnöke arról is beszélt, hogy számos tévhit terjeng az interneten, sok beteg infarktus után abbahagyja a koleszterincsökkentő sztatinok szedését, mert „rosszat olvasott róla”. A szakember rámutatott, veszélyes, ha valaki az online híreknek hisz, nem pedig az orvosának, mivel a felírt gyógyszerek 30-50 százalékkal csökkentik az újabb infarktus kialakulásának esélyét.

Ha valakinek a családjában – elsősorban szülők esetében – egészen fiatalon, 30-40 éves korban előfordult infarktus, intő jel lehet. A fiatalkori infarktusok hátterében állhat a familiáris hiperkoleszterinémia, vagyis az öröklött magas koleszterinszint – ilyen esetekben fontos a gyógyszeres kezelés megkezdése, csökkentve az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát.

Becker Dávid rámutatott, Magyarországon évente 30-40 ezer szívinfarktust kezelnek, a korábbi 30 százalékról pedig mára 5-6 százalék alá csökkent a kórházi halálozások száma.

- A késlekedés, az egészségtelen életmód, a halmozott rizikófaktorok miatt az ugyanilyen ellátásban részesülő nyugat-európai betegekhez képest a magyarok prognózisa rosszabb. Nagyon fontos az infarktus utáni rendszeres gyógyszerszedés, az időszakos koleszterinszint-ellenőrzés, valamint a kardiológiai kontroll – hangsúlyozta a szakember.

Az egészséges szív elengedhetetlen a teljes élethez

A Szív Világszövetsége kezdeményezésére 2000 óta a világon mindenütt egyszerre rendezik meg a Szívünk Napját, melyhez Magyarország már az első évtől kezdve csatlakozott. A Magyar Kardiológusok Társasága minden év szeptemberének utolsó vasárnapján, a Szívünk Napján hívja fel a figyelmet a szív- és érrendszeri betegségek gyakoriságára és a megelőzési módszerekre.

Ebben az évben a Magyar Kardiológusok Társasága a Testnevelési Egyetemmel közösen szervezi meg a Szívünk Napját szeptember 26-án, vasárnap.

- Fontos, hogy mindenki tudja, milyen rizikófaktorok vannak, és igenis lehet befolyásolni, meg lehet előzni egy infarktust vagy sztrókot. Azt pedig ne felejtsük el: egy fiatalkori szívroham vagy sztrók egy egész család életét tönkreteheti. Ezek a helyzetek megelőzhetők odafigyeléssel, adott esetben megfelelő kezeléssel és egészséges életmóddal, ezekre szeretnénk felhívni a figyelmet a Szívünk Napján – mondta Becker Dávid.

A Szívünk Napja a Magyar Kardiológusok Társaságának legnagyobb olyan eseménye, ahol a lakosság széles körét várják többek között érdekes előadásokkal, beszélgetésekkel, ahol a szív- és érrendszeri betegségek tüneteiről, megelőzéséről, lehetséges kezeléséről kaphatnak információt. Az oktató jelleg mellett pedig szűrővizsgálatokat is végeznek: a vérnyomásmérés mellett a vérzsír-, a koleszterin- és a vércukorszintet is megmérhetik az érdeklődők, de lesz érszűkület- és EKG-mérés, továbbá idén speciális érultrahangszűrésre is lesz lehetőség.