SZTE: mRNS-alapú kezelés candida ellen

A candida gombafertőzés okozta gyulladás ellen fejlesztenek mRNS-alapú kezelést a Szegedi Tudományegyetemen, a HU-rizont pályázat támogatásával megvalósuló kutatásban részt vesznek az amerikai Pennsylvania Egyetem és a brit King's College szakemberei is - tájékoztatta a magyar felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága szerdán az MTI-t.

A közlemény szerint a projekt szakmai irányítója Gácser Attila professzor, az SZTE Biológiai Intézetének vezetője, aki húsz éve foglalkozik patogén gombák kutatásával. A kutatásokban részt vesz Pardi Norbert egykori szegedi biológushallgató, a Pennsylvania Egyetem professzora, aki az mRNS-konstrukciók tervezésében és azok célbajuttatási technológiáiban szerzett már komoly tapasztalatokat, valamint Julian Naglik, a londoni King's College professzora, aki a gombafertőzések kezelésére alkalmas új terápiás eljárások kutatásának világszerte elismert szakértője.

A szakemberek már korábban is dolgoztak egy megelőző vakcina fejlesztésén, amely az immunrendszert aktivizálná a gombafertőzéssel szemben. Ezek a vizsgálatok jelenleg is folynak, az új kutatási program célja viszont egy olyan terápia fejlesztése, amely kifejezetten a nyálkahártyákat érintő gombás fertőzések kezelését tenné lehetővé.

Az elgondolás hátterében az áll, hogy az egész szervezetet érintő gombás megbetegedések és a nyálkahártyákon, például a szájüregben vagy a női reproduktív traktusban kialakuló fertőzések kórélettana alapvetően eltér. Míg az előbbi egy hagyományos értelemben vett fertőzéses, az utóbbi inkább gyulladásos betegség. 

Míg a megelőző vakcinák immunválaszt generálnak a gomba ellen, ami rendkívül hatékony lehet például egy egész szervezetet érintő fertőzés esetében, addig a nyálkahártyákon kialakuló gombás megbetegedések a kialakuló gyulladás következtében okoznak panaszokat a pácienseknél. Ebben az esetben a klasszikus értelemben vett immunválaszt aktiváló terápiás eljárások akár súlyosítanák is a tüneteket, mivel további gyulladást válthatnának ki. A nyálkahártya-fertőzések esetében a cél azonban a gyulladás csökkentése, mégpedig azáltal, hogy semlegesítik a gomba azon komponenseit, amelyek ezt a kóros folyamatot kiváltják.

A candida gombák az egészséges emberek testfelületein is jelen vannak, így képesek a nyálkahártyán is megtelepedni például a szájüregben vagy a hüvelyben. A nyálkahártyát alkotó epitéliális sejtek az immunrendszer első védelmi vonalához tartoznak, akárcsak a bőr hámsejtjei, de azoknál jóval sérülékenyebbek. Gácser Attila kutatócsoportja olyan megoldást dolgoz ki, amely a nyálkahártya sejtjeit teszi ellenállóbbá a gomba károsító hatásaival szemben.