Európában hárompercenként veszíti el valaki az életét vastag-és végbélrákos megbetegedés következtében.
Több évtizedes lemaradásban van Magyarország a vastag-és végbélrákos megbetegedések megelőzése terén. Riasztó a hazai statisztika, Európa 31 országa közül a lakosságszámhoz viszonyított új megbetegedések száma a férfiak körében Magyarországon a legmagasabb. Adjanak esélyt maguknak, forduljanak háziorvosukhoz, gasztroenterológushoz, vegyenek részt vastagbélrákszűrésen – hívja fel a lakosság figyelmét a Magyar Gasztroenterológiai Társaság elnöke, prof. dr. Molnár Tamás a vastagbélrák elleni küzdelem világnapján sajtóközleményben.
Nem véletlen, hogy éppen a mai napon,, március 6-án tartja a Magyar Gasztroenterológiai Társaság azt a konferenciáját, melynek egyik fókusztémája a magyarországi vastagbélrákszűrő program. A szervezett népegészségügyi szűrőprogram 2019-ben indult el hazánkban, ám a részvételi adatok alapján úgy tűnik, a magyarországi lakosok nem veszik elég komolyan a vastagbélrák kialakulásának kockázatát, veszélyét.
Az európai adatok önmagukban is aggodalomra adhatnak okot:
• az emésztőrendszert érintő daganatok közül a vastag- és végbéldaganatok a leggyakoribbak,
• valamennyi diagnosztizált daganatos megbetegedés 14,3%-a kolorektális rák,
• a férfiaknál a harmadik, a nőknél a második leggyakoribb ráktípus,
• a százezer lakosra jutó új megbetegedések száma évi 68 (férfiaknál 79, nőknél 54),
• a becslések alapján 2018-ban 215 ezer ember halt meg vastag- és végbéldaganatban, ami azt jelenti, hogy hárompercenként veszíti el valaki az életét ebben a betegségben.
• külön aggodalomra ad okot, hogy ez a daganattípus egyre szélesebb körben terjed a fiatal felnőttek között is: évente 6%-kal nő a diagnosztizált esetek száma.
Magyarországon még ennél is drámaibb a helyzet, a százezer lakosra jutó új megbetegedések száma a férfiak körében évi 150 fölötti, nők esetében körülbelül 80 – ez azt jelenti, hogy az újonnan diagnosztizált vastagbéldaganatok gyakoriságát tekintve Európában Magyarország az első helyen áll a férfiak vonatkozásában, míg harmadik helyen van a nők esetében. Hazánkban az összes diagnosztizált daganatos eset 16,7 százaléka kolorektális rák.
A lesújtó tények ismeretében, a kolorektális rák miatti halálozás csökkentése érdekében az Európai Bizottság 2010-ben az EU tagállamaihoz fordult. Kétségtelen tény, hogy azóta történtek lépések – állítja prof. dr. Molnár Tamás, így például a korábbi 15 helyett ma már 23 tagállamban működik többé-kevésbé szervezett szűrőprogram változó részvételi aránnyal, ám ez nem elegendő! Az alapvető fejlődés ellenére számos tagországban (Bulgáriában, Görögországban, Romániában, Szlovákiában és Lettországban) meg sem kezdődtek a szűrőprogramok, és a már létező nemzeti szűrőprogramok esetében sem azonosak a feltételek: eltérő azok szervezettsége, eltérő az alkalmazott módszerek/tesztek típusa és nagy különbségek mutatkoznak a részvételi arányok tekintetében is.
A korai felismerésnek hatalmas a jelentősége: minél koraibb stádiumban derül ki a daganat, annál nagyobb a gyógyulás esélye. Minél inkább előrehaladott állapotú a kolorektális rák, annál jelentősebb költséget emészt fel a kezelése, így minden tagállam érdeke az, hogy aktívan mozgósítsa a lakosait!
Az európai vastagbélrákszűréseken való részvételi adatokat áttekintve Magyarország nem éri el az Európa többi országában jellemző, 40−70%-os részvételi arányokat (pl. Spanyolországban 46−72%; az Egyesült Királyságban 54−63%; Szlovéniában 60%; Hollandiában 73%; Csehországban 32%; Belgiumban 7−48%). Az EU által megadott referenciaértékek alapján a vastagbélrákszűrésben az elfogadható részvételi arány 45%-tól kezdődik, a cél a 65% elérése lenne, nálunk viszont tavaly a szűrővizsgálatra behívott lakosok mindössze csak 31 százaléka élt a vizsgálat lehetőségével.
Éppen ezért a Magyar Gasztroenterológiai Társaság arra kéri az 50−74 éves korcsoportba tartozó lakosokat, hogy saját egészségük érdekében rendszeresen vegyenek részt a szűrővizsgálatokon, melyet időközönként (kétévente) meg kell ismételni!
A kolorektális daganat előalakja, a jóindulatú polyp, mely nem okoz semmiféle panaszt, tünetet – ezért is fontos a szűrővizsgálat, hisz csakvastagbéltükrözés után lehet eltávolítani azt, ezzel is csökkentve a rák kialakulásának esélyét. A kolorektális daganatra különféle tünetek hívhatják fel a figyelmet, ezek észlelésekor azonban már sok esetben előrehaladott állapotban van a betegség. Molnár Tamás szerint lényeges tudni, hogy a vastagbélszűrés lehetőséget kínál a korai felismerésre, a megtalált eltérések eltávolításával pedig a rák megelőzésére. Illetve a korai rosszindulatú elváltozás felismerésével nagyobb az esélyt a gyógyulásra. A most zajló vastagbélrákszűrési program keretében az elvégzett kolonoszkópiák 5%-ábantaláltak korai rosszindulatú elváltozást a gasztroenterológusok.
A kolorektális daganat tünetei:
• végbélből származó vérzés
• véres széklet
• székelési szokások megváltozása
• hasi fájdalom
• étvágycsökkenés
• indokolatlan fogyás
Számos rizikófaktor jelenléte növeli az esélyét annak, hogy valakinél kolorektális daganatot diagnosztizáljanak. A rizikófaktorok megismerése azonban egyben lehetőséget kínál a megelőzésre is.
A kolorektális daganat rizikófaktorai:
• jelentős mértékű alkoholfogyasztás
• feldolgozott élelmiszerek nagy mennyiségben való fogyasztása
• 50 év fölötti életkor
• férfi nem
• alacsony kalciumbevitel
• elhízás
• dohányzás
• családban előfordult kolorektális daganat
Az egészségtelen életmód, kiemelten a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása, a jelentős mértékű alkoholfogyasztás és a dohányzás szoros kapcsolatban állnak a kolorektális rák kialakulásával. Minden 10. kolorektális daganat létrejöttéért az alkoholfogyasztás okolható. Míg napi 1−4 egységnyi alkoholos ital elfogyasztása 21%-kal emeli a kolorektális rák kialakulásának a kockázatát, addig a napi több mint 4 egységnyi szeszes ital már 50%-kal fokozza a kolorektális rák rizikóját.
Éppen ezért fontos, hogy mindenki saját életmódján keresztül csökkentse a kolorektális daganatok kialakulásának esélyét! Az életmódbeli tényezők kiemelt szerepét támasztja alá az, hogy a fiatalkortól kezdve a mindennapi rutin részévé tett egészséges táplálkozás akár 70%-kal is csökkentheti a vastag- és végbéldaganat kockázatát.
Teendők a megelőzésért
• a mérsékelt alkoholfogyasztás,
• az egészséges testsúly megtartása,
• a dohányzás mellőzése, a rendszeres fizikai aktivitás, mozgás
• a feldolgozott élelmiszerek, telített zsírok fogyasztásának csökkentése
• a fokozott rost- és kalciumbevitel
Mindezek mellett nagyon fontos a vastagbélrákszűréseken való rendszeres részvétel!