• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Tanácsok a vastagbélrák elleni küzdelem világnapján

Hírek 2020.03.06 Forrás: Weborvos
Tanácsok a vastagbélrák elleni küzdelem világnapján

Európában hárompercenként veszíti el valaki az életét vastag-és végbélrákos megbetegedés következtében.

Több évtizedes lemaradásban van Magyarország a vastag-és végbélrákos megbetegedések megelőzése terén. Riasztó a hazai statisztika, Európa 31 országa közül a lakosságszámhoz viszonyított új megbetegedések száma a férfiak körében Magyarországon a legmagasabb. Adjanak esélyt maguknak, forduljanak háziorvosukhoz, gasztroenterológushoz, vegyenek részt vastagbélrákszűrésen – hívja fel a lakosság figyelmét a Magyar Gasztroenterológiai Társaság elnöke, prof. dr. Molnár Tamás  a vastagbélrák elleni küzdelem világnapján sajtóközleményben.

Nem véletlen, hogy éppen a mai napon,, március 6-án tartja a Magyar Gasztroenterológiai Társaság azt a konferenciáját, melynek egyik fókusztémája a magyarországi vastagbélrákszűrő program. A szervezett népegészségügyi szűrőprogram 2019-ben indult el hazánkban, ám a részvételi adatok alapján úgy tűnik, a magyarországi lakosok nem veszik elég komolyan a vastagbélrák kialakulásának kockázatát, veszélyét.

Az európai adatok önmagukban is aggodalomra adhatnak okot:

• az emésztőrendszert érintő daganatok közül a vastag- és végbéldaganatok a leggyakoribbak,

• valamennyi diagnosztizált daganatos megbetegedés 14,3%-a kolorektális rák,

• a férfiaknál a harmadik, a nőknél a második leggyakoribb ráktípus,

• a százezer lakosra jutó új megbetegedések száma évi 68 (férfiaknál 79, nőknél 54),

• a becslések alapján 2018-ban 215 ezer ember halt meg vastag- és végbéldaganatban, ami azt jelenti, hogy hárompercenként veszíti el valaki az életét ebben a betegségben.

• külön aggodalomra ad okot, hogy ez a daganattípus egyre szélesebb körben terjed a fiatal felnőttek között is: évente 6%-kal nő a diagnosztizált esetek száma.

Magyarországon még ennél is drámaibb a helyzet, a százezer lakosra jutó új megbetegedések száma a férfiak körében évi 150 fölötti, nők esetében körülbelül 80 – ez azt jelenti, hogy az újonnan diagnosztizált vastagbéldaganatok gyakoriságát tekintve Európában Magyarország az első helyen áll a férfiak vonatkozásában, míg harmadik helyen van a nők esetében. Hazánkban az összes diagnosztizált daganatos eset 16,7 százaléka kolorektális rák.

A lesújtó tények ismeretében, a kolorektális rák miatti halálozás csökkentése érdekében az Európai Bizottság 2010-ben az EU tagállamaihoz fordult. Kétségtelen tény, hogy azóta történtek lépések – állítja prof. dr. Molnár Tamás, így például a korábbi 15 helyett ma már 23 tagállamban működik többé-kevésbé szervezett szűrőprogram változó részvételi aránnyal, ám ez nem elegendő! Az alapvető fejlődés ellenére számos tagországban (Bulgáriában, Görögországban, Romániában, Szlovákiában és Lettországban) meg sem kezdődtek a szűrőprogramok, és a már létező nemzeti szűrőprogramok esetében sem azonosak a feltételek: eltérő azok szervezettsége, eltérő az alkalmazott módszerek/tesztek típusa és nagy különbségek mutatkoznak a részvételi arányok tekintetében is.

A korai felismerésnek hatalmas a jelentősége: minél koraibb stádiumban derül ki a daganat, annál nagyobb a gyógyulás esélye. Minél inkább előrehaladott állapotú a kolorektális rák, annál jelentősebb költséget emészt fel a kezelése, így minden tagállam érdeke az, hogy aktívan mozgósítsa a lakosait!

Az európai vastagbélrákszűréseken való részvételi adatokat áttekintve Magyarország nem éri el az Európa többi országában jellemző, 40−70%-os részvételi arányokat (pl. Spanyolországban 46−72%; az Egyesült Királyságban 54−63%; Szlovéniában 60%; Hollandiában 73%; Csehországban 32%; Belgiumban 7−48%). Az EU által megadott referenciaértékek alapján a vastagbélrákszűrésben az elfogadható részvételi arány 45%-tól kezdődik, a cél a 65% elérése lenne, nálunk viszont tavaly a szűrővizsgálatra behívott lakosok mindössze csak 31 százaléka élt a vizsgálat lehetőségével.

Éppen ezért a Magyar Gasztroenterológiai Társaság arra kéri az 50−74 éves korcsoportba tartozó lakosokat, hogy saját egészségük érdekében rendszeresen vegyenek részt a szűrővizsgálatokon, melyet időközönként (kétévente) meg kell ismételni!

A kolorektális daganat előalakja, a jóindulatú polyp, mely nem okoz semmiféle panaszt, tünetet – ezért is fontos a szűrővizsgálat, hisz csakvastagbéltükrözés után lehet eltávolítani azt, ezzel is csökkentve a rák kialakulásának esélyét. A kolorektális daganatra különféle tünetek hívhatják fel a figyelmet, ezek észlelésekor azonban már sok esetben előrehaladott állapotban van a betegség. Molnár Tamás szerint lényeges tudni, hogy a vastagbélszűrés lehetőséget kínál a korai felismerésre, a megtalált eltérések eltávolításával pedig a rák megelőzésére. Illetve a korai rosszindulatú elváltozás felismerésével nagyobb az esélyt a gyógyulásra. A most zajló vastagbélrákszűrési program keretében az elvégzett kolonoszkópiák 5%-ábantaláltak korai rosszindulatú elváltozást a gasztroenterológusok.

A kolorektális daganat tünetei:

• végbélből származó vérzés

• véres széklet

• székelési szokások megváltozása

• hasi fájdalom

• étvágycsökkenés

• indokolatlan fogyás

Számos rizikófaktor jelenléte növeli az esélyét annak, hogy valakinél kolorektális daganatot diagnosztizáljanak. A rizikófaktorok megismerése azonban egyben lehetőséget kínál a megelőzésre is.

A kolorektális daganat rizikófaktorai:

• jelentős mértékű alkoholfogyasztás

• feldolgozott élelmiszerek nagy mennyiségben való fogyasztása

• 50 év fölötti életkor

• férfi nem

• alacsony kalciumbevitel

• elhízás

• dohányzás

• családban előfordult kolorektális daganat

Az egészségtelen életmód, kiemelten a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása, a jelentős mértékű alkoholfogyasztás és a dohányzás szoros kapcsolatban állnak a kolorektális rák kialakulásával. Minden 10. kolorektális daganat létrejöttéért az alkoholfogyasztás okolható. Míg napi 1−4 egységnyi alkoholos ital elfogyasztása 21%-kal emeli a kolorektális rák kialakulásának a kockázatát, addig a napi több mint 4 egységnyi szeszes ital már 50%-kal fokozza a kolorektális rák rizikóját.

Éppen ezért fontos, hogy mindenki saját életmódján keresztül csökkentse a kolorektális daganatok kialakulásának esélyét! Az életmódbeli tényezők kiemelt szerepét támasztja alá az, hogy a fiatalkortól kezdve a mindennapi rutin részévé tett egészséges táplálkozás akár 70%-kal is csökkentheti a vastag- és végbéldaganat kockázatát.

Teendők a megelőzésért

• a mérsékelt alkoholfogyasztás,

• az egészséges testsúly megtartása,

• a dohányzás mellőzése, a rendszeres fizikai aktivitás, mozgás

• a feldolgozott élelmiszerek, telített zsírok fogyasztásának csökkentése

• a fokozott rost- és kalciumbevitel

Mindezek mellett nagyon fontos a vastagbélrákszűréseken való rendszeres részvétel!