• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Terrorveszélyhelyzet az alaptörvényben

Hírek Forrás: MTI

Hatályos törvényektől eltérő szabályok, rendkívüli intézkedések az éppen szavazó képviselők kétharmadának támogatásával.

Módosította az alaptörvényt kedden az Országgyűlés, kiegészítve a különleges jogrendre vonatkozó szabályozást a terrorveszélyhelyzet kategóriájával. A 2012-ben hatályba lépett alkotmány hatodik módosítását 153 igen szavazattal, 13 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el a parlament fideszes és KDNP-s képviselők javaslatára.

Az új alaptörvényi cikk szerint az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye vagy terrortámadás esetén meghatározott időre terrorveszélyhelyzetet hirdet ki, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a kabinetet rendkívüli intézkedések bevezetésére. A terrorveszélyhelyzet kihirdetéséhez, meghosszabbításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A kormány a terrorveszélyhelyzet idején rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

Azonban a kormány már a terrorveszélyhelyzet kihirdetésének kezdeményezése után bevezethet olyan rendeleti intézkedéseket, amelyek a közigazgatás, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetét, működését és tevékenysége ellátását érintő törvényektől eltérnek, valamint sarkalatos törvényben meghatározottak.

Ezekről a lépésekről a köztársasági elnököt és az illetékes parlamenti bizottságokat folyamatosan tájékoztatnia kell. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés terrorveszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb 15 napig tart.

A honvédséget akkor lehet felhasználni, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő.

A kormány rendelete a terrorveszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.

Az alkotmánymódosítás a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

A kormánypárti képviselők az alaptörvény-módosítási javaslat indoklásában azt írták: a világban olyan új típusú biztonsági kihívások jelentek meg, amelyek a korábbi "klasszikus államközi fenyegetésekre" adott különleges jogrendi válaszokkal hatékonyan és a szükségesség-arányosság követelményeit betartva nem kezelhetők. Az új esetkör, a terrorveszélyhelyzet a megelőző védelmi helyzet belbiztonsági megfelelője, de annál szűkebb felhatalmazásokat nyit meg a honvédelmi törvény szintjén, valamint lehetőséget teremt a Magyar Honvédség felhasználására, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok erői nem elegendők - olvasható a részletes indoklásban, amely hozzáteszi: a terrortámadás értelmezésénél a büntető törvénykönyv szerinti terrorcselekmény tényállása az irányadó.

Az alkotmánymódosításhoz kapcsolódóan több más törvényen is változtatott a Ház. Az ezeket tartalmazó - szintén kétharmados többséget igénylő - törvénycsomagot 152 igen szavazattal, 42 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadták el. Így átvezették a terrorveszélyhelyzet kategóriáját a rendőrségi, a nemzetbiztonsági szolgálati és a honvédelmi törvényen. Utóbbit úgy módosították, hogy a honvédség fegyverhasználati joggal látja el feladatait "felhasználás" esetén is, azaz ha a honvédség részt vesz az erőszakos cselekmények elhárításában szükségállapot és terrorveszélyhelyzet idején.

A honvédelmi törvény módosításában azt is részletezték, hogy a terrorveszélyhelyzet kihirdetésének kezdeményezése után a kormány milyen intézkedéseket vezethet be. Ezek között van például a járműforgalom-korlátozás, a lakosságkitelepítés, a kijárási tilalom elrendelésének, valamint közterületi rendezvények, nyilvános gyűlések megtiltásának lehetősége.

Ezen felül a kabinet túlmunkát rendelhet el, beosztásokat tölthet fel a közigazgatásban, a védelmi igazgatásban és a honvédségnél, szigoríthatja a határellenőrzést, fokozottan ellenőrizheti az internet-, levél-, csomag- és postaforgalmat. Szükséges mértékben bevezetheti a katonai légiforgalmi irányítást, és az ország védelme szempontjából fontos, kritikus infrastruktúra védelmére kirendelheti a honvédséget, a rendvédelmi szervek erőit és eszközeit.

Ha már a parlament elrendelte a terrorveszélyhelyzetet, ezek a lépések kiegészülhetnek rendkívüli intézkedésekkel a honvédelmi igazgatás területén, valamint azzal az eshetőséggel, hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak engedéllyel szabad.