• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Tetveket vallatnak az evolúcióról

Hírek Forrás: MTI

Vizsgálják, miként képesek állatról emberre átterjedni olyan fertőző betegségek, mint az AIDS vagy az ebola.

Tetvek segítségével vizsgálják a kórokozók evolúcióját az amerikai Drexel Egyetem kutatói, akik arra keresik a választ, hogy miként képesek állatról emberre átterjedni olyan fertőző betegségek, mint az AIDS vagy az ebola.

A kutatásokat irányító Jason Weckstein ornitológus a madarakon élősködő rágótetvekkel (Mallophaga) foglalkozik, amelyeknek körülbelül 4000 faja ismert. Közéjük tartoznak például a bunkóscsápú tetvek (Amblycera), amelyek a madarak kültakaróján, gyakran a bőr felszínén élnek és részben a megrágott tollcséve-kezdeményből szivárgó vérrel táplálkoznak, valamint a fonalascsápú tetvek (Ischnocera), amelyek a madarak tollazatában élnek - olvasható a PhysOrg hírportálon.

Az ornitológus meggyőződése szerint a rágótetvek és a gazdaállataik, azaz a madarak segítségével biológiai rendszereket modellezhet. "A madarak élősködőit tanulmányozva többet megtudhatunk a madarakról, mintha csupán őket vizsgálnánk" - vélekedett Jason Weckstein. A tudós a madarak és tetvek kölcsönhatását a fegyverkezési versenyhez hasonlította. Mint mondta, a gazdaszervezet idővel megtanul védekezni az élősködő ellen, a parazita viszont evolúciós léptékben új és új támadási eszközöket fejleszt ki.

A kutató reményei szerint új fajokat is kitenyésztenek, hiszen a tetvek évente tucatszor szaporodnak, és így gyorsan halmozódnak DNS-mutációik. "Az élősködők mozgását, fejlődését tanulmányozva pedig azt is megérthetjük, hogy a kórokozók hogyan képesek, vagy miért nem tudnak gazdaszervezetet váltani" - magyarázta Jason Weckstein.