• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Tíz meglepő tény a tbc-ről a világnapon

Hírek 2024.03.23 Forrás: Tüdőközpont
Tíz meglepő tény a tbc-ről a világnapon

A 19-20. század fordulóján az összes halálozás egynegyedéért a tbc volt a felelős – ekkor nevezték a tbc-t morbus hungaricusnak.

Robert Koch 1892. március 24-én jelentette be, hogy sikerült azonosítania a tuberkulózist okozó baktériumot, amiért 1905-ben orvostudományi Nobel-díjban részesült. A WHO kezdeményezésére 1982 óta ez a nap a tbc elleni küzdelem világnapja. Dr. Potecz Györgyit, a Tüdőközpont tüdőgyógyász, allergológus szakemberét kérdeztük a betegséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. 

A tbc-ről röviden

- A tuberkulózis (tbc) egy bakteriális eredetű fertőző betegség, amelyet a Mycobacterium tuberculosis nevű baktérium okoz. A kórokozók elsősorban cseppfertőzéssel (köhögés, tüsszentés) terjednek, a szervezetbe jutva pedig – megfelelő védekezőképesség esetén –elakadnak a nyirokcsomóban és betokolódnak. Kedvező esetben a létrejött tuberculum (gümő) elmeszesedik; leggyengült immunrendszer esetén azonban tovább növekszik vagy szétesik, a gümőből kiszabaduló baktériumok a tüdő állományt megbetegítik, a légutakba törve a köpettel a külvilágba juthatnak. A betegség legtöbbször csak a tüdőt érinti, de ritkán a mycobaktériumok a véráramba jutva más szervekben (gyomor-bélrendszer, húgy- és ivarszervek, csontok, a bőr, központi idegrendszer) is megtelepedhetnek – mondja dr. Potecz Györgyi, aki hozzáteszi, hogy a fertőzés hatására kialakuló gümők elpusztítják a megbetegedett szerv szövetét, és a gyógyulást követően is marad vissza kötőszövet (heg). A szakember szerint elsősorban a fertőzött betegekkel foglalkozó egészségügyi és szociális dolgozók, a rossz életkörülmények között élők, alkohol- és kábítószerhasználók, valamint a leggyengült immunrendszerű emberek (pl. HIV-fertőzöttek, cukorbetegek, daganatos betegek) veszélyeztetettek fokozottan a tbc-re. A tüdőtuberkulózisban a tünetek nem jellegzetesek, a betegség az esetek nagy részében sokáig tünetmentes lehet. A betegségre a hosszantartó köhögés, esti hőemelkedés, éjszakai izzadás, súlyosabb esetben mellkasi fájdalom, légszomj, láz-és hidegrázás, kimerültség, fogyás hívhatja fel a figyelmet. Potecz doktornő a tbc kapcsán megemlíti azt is, hogy a kialakult krónikus betegségnek általában jellegzetes jelei vannak a mellkasröntgenen vagy CT-n, de a diagnózis pontos megállapításához a kórokozó azonosítása, speciális festési és tenyésztési eljárások szükségesek.

10 érdekesség a tbc-ről

A viktoriánus korban a lányok szépségének mércéje az volt, hogy mennyire hasonlítottak külsőre egy tbc-s beteghez.

A tbc számtalan művész, tudós és politikus halálát okozta. A gümőkór áldozata lett Anders Celsius, Erwin Schrödinger, Frédéric Chopin, Franz Kafka, George Orwell, Richelieu bíboros, Tóth Árpád és Anton Csehov is.

Magyarországon a tüdővész a múlt század elején népbetegség volt. A 19-20. század fordulóján az összes halálozás egynegyedéért a tbc volt a felelős – ekkor nevezték a tbc-t morbus hungaricusnak.

1901-ben nyílt meg báró Korányi Frigyes orvos kezdeményezésére az Erzsébet Királyné Szanatórium. Korányi aktív szerepet vállalt a tuberkulózis elleni küzdelemben.

A tbc elleni oltást két francia tudós, Albert Calmette és Camille Guerin fejlesztette ki 1906-ban. A nevük az oltás elnevezésében maradt fenn BCG (Bacilus Calmette-Guerin),

Hazánkban az 1950-es évek szigorú intézkedéseinek és a tüdőszűrő rendszer kiépítésének köszönhetően a tbc megbetegedések száma visszaszorult.

 

A WHO statisztikája szerint a tbc elleni küzdelemre irányuló globális erőfeszítések kb. 75 millió életet mentettek meg 2000 óta.

Annak ellenére, hogy egy megelőzhető és gyógyítható betegségről van szó, világszerte évente 10 millió ember betegszik meg, és 15 millióan halnak meg tuberkulózisban.

A tbc leggyakoribb társbetegsége az alkoholfüggőség és diabetes mellitus.

A világ lakosságának körülbelül egynegyede fertőzött, de csak kis hányada lesz tbc-s. 

- Bár a tbc évszázadokon át gyógyíthatatlan betegségnek számított, ma már speciális antibiotikumokkal / antituberculoticumokkal gyógyítható. Ugyanakkor a betegeknek komplex és hosszas kezelésre kell számítaniuk, melynek során elkülönítik őket arra az időre, míg baktériumokat ürítenek, és környezetük is antibiotikumos kezelésben részesül. Hazánkban 1954 óta minden egészséges újszülött oltása kötelező tuberkulózis ellen, ami védelmet nyújt számukra a tbc kórokozója által okozott gennyes agyhártyagyulladástól, valamint a súlyos tbc-től. A BCG oltás ugyanakkor nem alkalmas fertőzés terjedésének megelőzésére és a felnőttkori tbc megakadályozására – hangsúlyozza dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont orvosa.