Tízből kilenc egészségügyi szervezet nyújt távgyógyászatot

36 ország 389 egészségügyi szolgáltatóját vonta be a Kaspersky új kutatásába, amelyből kiderül, hogy az egészségügyi szervezetek 91%-a kínál már távgyógyászati szolgáltatásokat, melyeket 44%-uk a világjárvány kitörése után kezdett alkalmazni. Ugyanakkor a válaszadók 52%-a tapasztalt már olyat, hogy a páciensek biztonsági aggályok miatt utasították el a távgyógyászati szolgáltatásokat. 

A 2019–2020-as időszak egészségügyet érintő globális eseményei megváltoztatták az emberek felfogását a szektorral kapcsolatban. Az egészségügyi szervezetek alkalmazkodtak az új körülményekhez, és ma már az egészségügyi intézmények 56%-a tervezi a távgyógyászatba és a virtuális betegellátási megoldásokba teendő beruházásainak növelését.  

A szolgáltatók leggyakrabban szinkron távgyógyászati szolgáltatást (51%) nyújtanak, például valós időben kommunikálnak a páciensekkel, akár videóhívásban vagy chatben is. A második legnépszerűbb szolgáltatás a viselhető eszközökön keresztüli beteg-távfelügyelet (41%), amit az aszinkron távgyógyászati technológia (39%) követ. Ez utóbbi annyit jelent, hogy a páciensek adatait begyűjtik és egy biztonságos felhőalapú platformon tárolják, hogy majd a kezelő szakember használhassa fel őket. 

Mindezek ellenére a válaszadók 74%-a tapasztalt olyat, hogy a páciens nem volt hajlandó videóhívásban részt venni, 52% pedig arról számolt be, hogy az emberek a privát szférájuk miatti aggódás miatt vagy adatvédelmi megfontolásból utasították el a távgyógyászati szolgáltatásokat. A további okok között szerepelt még a telegyógyászat iránti általános bizalmatlanság (33%); az, hogy nem akartak látszani a videóban (32%); valamint a megfelelő eszköz hiánya (30%). 

Nem csak a páciensek aggódnak azonban az adataik megfelelő védelme miatt: Az egészségügyi szolgáltatók 81%-a számolt be arról, hogy az orvosaik aggályukat fejezték ki a páciensi adatok védelme kapcsán a távgyógyászati konzultációk lebonyolítása során, és csak a válaszadók 36%-a biztos benne teljesen, hogy a szervezeténél megfelelőek a biztonsági intézkedések.

A kutatás megerősíti, hogy a távgyógyászat biztonságossága mind a szolgáltatók, mind a fogyasztók számára problémát jelent. Tekintettel arra, hogy az érzékeny betegadatok bizalmas kezelését minden szervezetnek fő prioritásnak kell tekintenie, a Kaspersky szakemberei az alábbi javaslatokkal kívánnak segítséget nyújtani az egészségügyi intézményeknek a magas fokú kiberbiztonsági felkészültség megteremtéséhez: 

·        Tartsanak biztonságtudatossági képzést a páciensek személyes adataihoz hozzáféréssel rendelkező dolgozók számára. A képzés legalább a legalapvetőbb gyakorlatokra terjedjen ki, mint például a helyes jelszóhasználatra, a biztonságos levelezésre, a privát üzenetek küldésére és a biztonságos webes böngészésre.

·        A távgyógyászati szolgáltatások növekvő népszerűsége számítástechnikai eszközök és informatikai rendszerek széleskörű használatát követeli meg. A biztonsági megoldások ellenőrzést biztosítanak a komplex informatikai infrastruktúra felett, és gondoskodnak a vállalati hálózathoz hozzáférő összes céges eszköz védelméről.

·        Ne feledkezzenek meg a beágyazott rendszerekre épülő egészségügyi berendezések védelméről. Ezek a rendszerek általában alacsony üzemi kapacitással rendelkeznek, és csak egy nagyon specifikus feladat végzésére képesek. A beágyazott rendszerekhez kifejlesztett biztonsági megoldások kivédhetik a legújabb fenyegetéseket, és kompatibilisek az alsó kategóriás hardverekkel. 

·        Használjanak tűzfalat, amely akadályt képez a külső fenyegetések előtt. Ezzel megvédhetik a szervereiket a különféle kártékony programoktól, így többek között a vírusoktól, zsarolóprogramoktól és trójai programoktól.