Tízből négy beteget érint a gyógyszerhamisítás

Egy orosz tanulmány szerint az orosz fogyasztók negyven százaléka véli úgy, hogy vásárolt már gyenge minőségű vagy hamis gyógyszert. A hamis gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök komoly veszélyt jelentenek a betegek egészségére. Akár a megengedettnél több aktív hatóanyagot tartalmazó, akár a hatóanyagot egyáltalán nem tartalmazó, vagy eltérő összetételű gyógyszerek fogyasztása nem pusztán a betegek gyógyulását hátráltatja, de szövődmények, mellékhatások jelentkezését is előidézheti, nem ritkán halálos következményekkel is járhat - írja a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT).

Az utóbbi 40 évben mintegy 200 ezer ember halálát okozták hamis gyógyszerek. A hamisítók ráadásul egyre kifinomultabb eljárással állítják elő a hamisítványokat, így azok megkülönböztetése a laikusok számára egyre nehezebb, illetve sokszor csak szakértői és laboratóriumi vizsgálatokkal állapítható meg.

A gyógyszerhamisítás mértéke országonként és régiónként eltérő, de még a legfejlettebb piacok sem mentesek tőle. A fejlett nyugati országokban 1 százalék körüli, azonban globálisan a 10 százalékot, a fejlődő országokban akár a 30 százalékot is elérheti a hamis gyógyszerek piaci aránya. Az internetes kereskedelem terjedése tovább növeli az olcsó hamisított gyógyszerekhez való hozzáférés megkönnyítésével a problémát és ezzel együtt a veszélyeztetett lakosság számát.

A The Moscow Times beszámolója szerint a gyógyszerhamisítás Oroszországban is komoly problémaként jelentkezik. Egy februárban nyilvánosságra hozott jelentés szerint az orosz fogyasztók 40 százaléka gondolja úgy, hogy ő már vásárolt hamis, illetve a minőségi követelményeknek meg nem felelő gyógyszert.
A „Pharmpiracy in Russia" jelentés kiemeli, hogy a WHO a teljes nemzetközi piaci forgalom egynegyedét kitevő évi 75 milliárd dollárra becsüli a hamis gyógyszerek forgalmát, míg az Európa Tanács 57 milliárd euróval (76,3 millió dollárral) kalkulál a 2010-es évben, megduplázva az előző öt év számait. 2009-ben a lefoglalt postai küldemények 69%-át gyógyszerek tették ki.

Oroszországban a gazdasági fejlesztési minisztérium adott becslést a hamisítványok forgalmáról. Úgy számolják, 10 százalék lehet a hamis gyógyszerek piaci aránya, amely évi 2,5 milliárd dolláros forgalmat jelent. Ez megegyezik azzal a pénzösszeggel, amelyet az orosz költségvetésből a gyógyszerek beszerzésére fordítanak.

Az országban 1997-ben azonosították hivatalosan az első gyógyszerhamisítási esetet. Az elmúlt évtizedben mindössze 1000-1500 személy és vállalkozás ellen indult eljárás. A lefoglalt gyógyszerek értéke sem jelentős, évi 4-5 millió rubel, noha az időszaki akciók azt mutatják, lehetne ennél több is.

A Belügyminisztérium 2006-os Farmakolog akciója során 3690 jogsértést tártak fel, amelynek keretében több mint 3 millió rubel pénzbírságot szabott ki, 37 engedélyt függesztett fel, 88 büntetőeljárást kezdeményezett és 128 ezer csomagnyi hamisított gyógyszert foglalt le mintegy 5 millió rubel értékben.

Oroszország 2012 őszén részt vett többek között az Interpol által koordinált, 100 országra kiterjedő Pangea akcióban, amely kifejezetten az illegális online gyógyszer-kereskedelem felderítését célozta. Az orosz szervek egyetlen hét alatt 134 nagykereskedő és 900 gyógyszertár készletének ellenőrzése során 800 ezer rubel (mintegy 27 ezer dollár) értékű gyanús gyógyszert foglaltak le.

Oroszország más nemzetközi kezdeményezésekhez is csatlakozott. 2011 őszén aláírta az Európa Tanács által kezdeményezett Medicrime egyezményt, amely az első, a hamisított gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök által okozott közegészségügyi kockázatokkal foglalkozó nemzetközi szintű szerződés, Az egyezmény a gyógyszerhamisítás kriminalizálására kötelezi a csatlakozó államokat. Bár az aláírás megtörtént, az orosz kormány még nem ratifikálta az egyezményt.