Több jog és felelősség kerül a háziorvosokhoz

Az orvosok viszont azt kérik, hogy a személyiségi jogokra hivatkozva legalább őket ne zárják el betegeik adataitól. Alapvető fontosságú bizonyos időközönként a testsúly- és vérnyomásmérés, a haskörfogat, a bőrszín, a tüdő, a szív, a has, a szájüreg, a légzés vizsgálata. Ha ezeket az orvosok rendre elvégeznék, a betegségek jelentős részét időben fel lehetne ismerni: a szív- és érrendszeri, a mozgásszervi, illetve cukorbetegség, a vastag- és végbél, a szájüreg betegsége, a bőr- vagy az emlődaganat az esetek nagy részében már a háziorvosi rendelőben felismerhető vagy feltételezhető.

Az orvosnak elvileg tudnia kell a körzetében élők egészségi állapotáról. Ha valaki bizonyos időközönként nem jelenik meg nála, dokumentálnia kell, mikor és milyen módon próbálta őt rávenni, hogy jöjjön el a rendelésre. Azzal, hogy szeptembertől a háziorvosoknak részletes adatokat kell küldeniük betegeikről az egészségbiztosítónak, jelentősen javulhat a helyzet. A jelentésnek tartalmaznia kell, hány beteg járt a doktornál, kinek milyen diagnózist állapított meg, milyen gyógyszert rendelt, helyben ellátták-e a pácienst vagy továbbutalták, és miért. Ha ezt az informatikai rendszert összekapcsolják az ellátórendszer magasabb szintjén működő intézményekkel, kiderül, ha esetleg egy időben, egymásról nem tudva, többször is ugyanazt a vizsgálatot kérték a betegnek, vagy azonos panaszra írtak fel többféle készítményt. Az adatok magyarázatot adhatnak majd arra, mi az oka, hogy egyazon területen dolgozó két háziorvosnál nagyságrendekkel eltérnek a megbetegedési és halálozási mutatók.