Tudományos kalandozások a genetika világában

A humán és növényi genetikai kutatások izgalmas világába nyerhetnek betekintést az érdeklődők csütörtökön, november 27-én a Magyar Tudományos Akadémián, ahol olyan kérdésekről esik majd szó, hogy miként hatnak egymásra az örökölt és a környezeti tényezők az egészségvédelem esetében, létezik-e személyre szabott orvoslás, vagy milyen növényi kórokozók változtatták meg az emberiség történelmét. A Rész és egész - tudományos kalandozások az emberi egészség és a növényfajok megóvását célzó genetikai kutatások világában című rendezvényre a magyar tudomány ünnepe eseménysorozat keretében kerül sor. Az előadók Falus András egyetemi tanár, az MTA rendes tagja és Palkovics László Amand, az MTA doktora, a Corvinus Egyetem tudományos rektorhelyettese.

"Azt szeretném bemutatni, hogy milyen hihetetlen fejlődésen ment át az elmúlt évtized során a genomika, mi mindent tudunk, milyen lehetőségeink vannak. Fel akarom hívni arra a figyelmet, hogy próbáljunk meg reálisabban gondolkodni és élni a tudomány adta lehetőségekkel" - mondta az MTI-nek Falus András, aki Mit öröklünk és mit nem? Perspektíva és realitás címmel tart előadást.

Az eredményeket ismertetve, Falus András rámutatott, hogy jelenleg már 2-3 ezer személy teljes genomját szekvenálták, három év múlva pedig számuk a tervek szerint eléri az ötmilliót. Az olcsóbbá váló eljárásnak köszönhetően egy sor betegség biomarkereit azonosították és új gyógyszercélpontokat határoztak meg.

Az akadémikus előadásában kitér a génhálózatok, az epigenetika és a memetika az emberi egészségre gyakorolt hatásaira is. "Az epigenetika a környezetnek az öröklött jellegek megszólalásában, vagy elhalkulásában játszott szerepével foglalkozik. Ide tartozik az epigenetikának az a része, amely a kultúra, az esztétika, a szociális körülmények, a kis és nagy közösségek - család, iskola, munkahely, társadalom hatását vizsgálja az ember egészségére" - fogalmazott a genetikus.

Falus András előadásában beszél a mikrobiom, a velünk élő nem kórokozó mikroorganizmusok szerepéről, génátvételi és génátadási "gyakorlatáról".

"Az emberi genomnak majdnem a felét a helyváltoztató, ugráló gének, a transzpozonok teszik ki. Rendkívül érdekes téma, a tudományos fantasztikum határát súroló elképzelések vannak arra nézve, hogy mit visznek és mit hoznak a transzpozonok" - fejtegette a tudós.

Mint kiemelte, sok betegség kiváltó okát találták meg a kórokozók és a velünk élő hasznos mikroorganizmusok, a szimbioták párharcában, amelynek az ember "ártatlan szemlélője". Ennek eredményeként alakul ki az ízületi gyulladás, a tumor, az asztma, vagy az emésztőrendszer ismeretlen eredetű krónikus gyulladása, a Crohn-betegség.