Új akadémikusokat választott a közgyűlés

Huszonhat új levelező tagot választott az akadémikusok zárt ülésén a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), az új akadémikusokat kedden, az MTA 184. közgyűlésének második napján mutatták be. A 26 levelező tag mellett 31 rendes, 18 külső és 20 tiszteleti taggal bővült az akadémikusok létszáma.

Az új levelező tagok között három olyan kutató van, akik az MTA Lendület kiválósági programja keretében alakíthattak önálló kutatócsoportot: a 41 éves Kiss L. László csillagász, aki jelenleg az Akadémia legfiatalabb tagja, Domokos Péter fizikus (43) és Buday László biokémikus (50).

Az Akadémia frissen megválasztott levelező tagjai között négy női kutató van: Madas Edit Széchenyi-díjas irodalomtörténész, Kovács Melinda, a Kaposvári Egyetem Állattudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, E. Kövér Katalin kémikus, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára és Pálné Kovács Ilona, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója.

Levelező tagjai közé választotta az MTA Csermely Péter biokémikust, hálózatkutatót, a Semmelweis Egyetem (SE) egyetemi tanárát, Borhy Lászlót, az ELTE ókori régészeti tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát, Karádi Istvánt, a SE Általános Orvosi Karának dékánját.

Az Akadémikusok gyűlése 31 levelező tagot választott az MTA rendes tagjává, köztük két Lendület programos kutatót, Nusser Zoltán neurobiológust és Nagy László molekuláris biológust. Rendes taggá választotta a közgyűlés többek között Sólyom László jogtudóst, volt köztársasági elnököt, Erdő Péter kánonjogászt, bíborost, egyetemi tanárt, az Esztergom-Budapest főegyházmegye érsekét, Somogyi Péter Pált, az Oxfordi Egyetem Agy-díjas professzorát.

Tizennyolc tudóst választottak az MTA külső tagjává, köztük Andreas Oplatka történészt, egyetemi tanárt és Mezey Éva őssejtkutatót, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetének laborvezetőjét, aki elsőként mutatta ki társszerzőjével, hogy a keringő vérsejtek képesek bejutni a központi idegrendszerbe és ott neurális sejtekké alakulni.

Húsz kutatót választottak az MTA tiszteleti tagjává, köztük Axel Ullrichot, a géntechnológia kiemelkedő alakját, a világ 9. legidézettebb tudósát.

Az MTA-ról szóló törvény értelmében az akadémikusok körét rendes és levelező, valamint külföldi tudósok közül választott külső, illetőleg tiszteleti tagok alkotják. A hetven évnél fiatalabb akadémikusok száma nem haladhatja meg a kétszázat, a hazai akadémikusok teljes száma pedig nem lehet több 365 főnél. A 2012-es tagajánlás keretében 141 levelező tagra érkezett ajánlás, a tudományos osztályokban titkos szavazáson 40 jelölt kapta meg a szavazatoknak több mint 50 százalékát, közülük választották ki a 26 új tagot.