Megalakult az MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottsága, hogy minél több akadémikus nő legyen.
Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság alakult a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) elsősorban azzal a céllal, hogy elősegítse a nők arányának növekedését az akadémikusok, a posztdoktorok és az MTA doktorai között, illetve hogy a közoktatásban a lányok körében népszerűsítse a természettudományi tárgyakat.
Somogyi Péter akadémikus az MTA tavalyi, 187. közgyűlésén a női akadémikusok alacsony számára hívta fel a figyelmet, és sajnálatosnak nevezte, hogy a 2016. évi tagválasztás során egyetlen nő sem került be a levelező tagok közé - olvasható a bizottság alapításának előzményeit is felidéző csütörtöki akadémiai közleményben.
Az agykutató akkor javasolta, hogy az Akadémia Elnöksége vizsgálja meg az akadémikusjelölés és -választás eljárásának módját, különös tekintettel a nőkkel szembeni esetleges diszkriminációra. Az MTA legfőbb döntéshozó fóruma támogatta az indítványt, így január elején megalakult a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság.
A testület nemcsak a női akadémikusok arányának növelésével kíván foglalkozni, hanem igyekszik majd elérni, hogy a teljes kutatói életpályán emelkedjen a nők száma, nem csupán az akadémikusok, de az MTA doktorai között is. Annál is inkább, mert a statisztikák alapján a PhD-fokozatot megszerzők között még nagyjából azonos a nemek aránya.
Lamm Vanda, a testület elnöke szerint az egyik legfontosabb céljuk, hogy az akadémikusok mellett a posztdoktorok körében is megvizsgálják, miként lehet a kutatói pályán lévő nőket segíteni és ösztönözni a továbblépésre. A hosszú távú célok között szerepel a természettudományok népszerűsítése is az általános és középiskolás lányok körében.
Az j bizottságnak nem csak női kutatók a tagjai, hiszen - mint írják - céljaikat nem a férfiak ellenében, hanem velük együtt és az ő segítségükkel szeretnék elérni.
A testület legközelebb februárban ülésezik, a májusi közgyűlésre saját javaslatokat nyújt be az Akadémikusok Gyűlésének.