• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Új eredmények a DNS-javításban hazai kutatóktól

Hírek Forrás: Weborvos

Akár a rákgyógyításban is használható eredményre jutottak az egyetemek kutatói az MTA tudósaival közösen.

A DNS-javítás eddig ismeretlen útjaira utaló eredményeket értek el az ELTE kutatói két további egyetem és az MTA tudósaival közösen. A felismerés a rákgyógyításhoz és az öregedés folyamatának lassításához is közelebb viheti a tudósokat. Az erről készült publikáció a Frontiers of Microbiology című neves szaklapban is megjelent - tudatta a z intézmény közleménye.

Számos biokémiai mechanizmus őrködik az élőlények örökítő anyagának, a DNS hibáinak megelőzésén, illetve kijavításán a sejtek osztódása során. Ezek a mechanizmusok teszik lehetővé azt, hogy a sejtek osztódása után az utódsejtekben a DNS hű másolata képződjön, a pontos genetikai információ megőrződjön a sejtekben.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói több mint kétezer baktériumfaj teljes génállományát vizsgálták meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Semmelweis Egyetem és az MTA Természettudományi Kutatóközpontjának szakembereivel közösen.

- Megállapítottuk, hogy sok fajból hiányzik az – eddig az élethez nélkülözhetetlennek vélt – dUTPáz gén, ami egy fontos megelőző hibajavító enzim, és az UNG rövidítéssel jelölt enzimmel együtt felel azért, hogy az uracil-hiba ne jelenhessen meg a DNS-ben. A dUTPáz ugyanis minimálisra csökkenti az uracil DNS-be épülésének valószínűségét, míg az UNG kivágja a DNS-ben bármilyen módon keletkező uracil-hibát. Ami még ennél is meglepőbb, hogy több ilyen baktériumban az UNG enzimet kódoló gén viszont jelen van, jóllehet idáig azt gondolták, hogy a dUTPáz enzim hiányában az UNG enzim jelenléte nagyon gyorsan a DNS felszabdalásához, és így a sejt pusztulásához vezet – összegezte Grolmusz Vince, az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának professzora.

Az új eredmények azt mutatják, hogy több, eddig még feltáratlan mechanizmus lehet jelen a baktériumokban a DNS hibáinak javítására. Ezért a szakemberek úgy vélik, hogy mivel a rákos sejtek kialakulása, valamint az öregedés is a DNS hibáinak felszaporodására vezethető vissza, ez az eredmény új távlatokat nyithat a rák gyógyítása, illetve az emberi élet meghosszabbítása terén: egyes baktériumoktól eltanulhatunk új, eddig még ismeretlen DNS-javító módszereket, amelyeket eddig nem tartottunk elképzelhetőnek.

A széles hazai együttműködésben készült publikáció a Frontiers of Mikrobiology című szaklapban jelent meg.