Új irányok a molekuláris patológiai diagnosztikában

Magyarországon továbbra is a vezető halálokok közé tartoznak a daganatos megbetegedések: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010-2019 között jellemzően évi 32-34 ezer halálesetet okoztak. Ugyanebben az időszakban az Országos Onkológiai Intézet által vezetett Nemzeti Rákregiszter adatai szerint az évente bejelentett, újonnan regisztrált rosszindulatú megbetegedések száma 65 766-ról 2019-re 75 347-re emelkedett. Ugyanakkor a 2011-2019 közötti időszakban a férfiaknál 11, a nőknél 6 százalékkal javultak a rákhalálozási adatok – derült ki Magyar Rákellenes Liga idei, a Nemzeti Rákellenes Napra időzített közleményéből.

Az eredmények hátterében az orvostudomány, a klinikai ellátásszervezés és a molekuláris diagnosztika fejlődése is tetten érhető, melyek együttesen lendületet adnak a daganatos betegségek elleni egyre hatékonyabb fellépéshez.

Ezzel összhangban, 2022 januárjától lehetőség van a standard protokollokra kevésbé, vagy nem reagáló felnőtt betegek esetében is komprehenzív genetikai profilozásra a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) támogatásával.

A gyermekonkológiához hasonlóan a felnőtt betegek esetében is elsősorban új terápiás célpontok azonosítása a fő cél, amit jelenleg egy több mint 500 génre fókuszáló, újgenerációs szekvenálóval végzett (Illumina, Trusight Oncology 500) újgenerációs szekvenálási vizsgálat tesz lehetővé. Ennek állami finanszírozásáról a kezelőorvosok kezdeményezésére a NEAK hetente ülésező bizottsága dönt” – mondta dr. Bödör Csaba egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében működő Molekuláris Diagnosztikai Részleg vezetője. Szavai szerint a vizsgálatnál alapvetően az a kérdés, hogy a beteg hordoz-e olyan génváltozatot, betegséggel összefüggő molekuláris eltérést, amelyhez kapcsolódóan már elérhető valamilyen ismert gyógyszer.

A Semmelweis Egyetemen 2019-ben indult el az a gyermek onkogenomikai kezdeményezés, amelyből később kinőtt a Gyermekonkológiai Hálózattal közösen működtetett országos hatókörű profilozó program, mellyel az eddig vizsgált páciensek 25 százalékát sikerült egyénre szabott, célzott terápiához segíteni. Ezt követően indult el 2020 novemberében egy pilot program az intézményben, amely keretében több mint 400 darab 500 génes átfogó genomikai profilt készítettek el 2021 végéig, számos felnőttkori tumortípus esetében.

Az onkogenomikai profilozás állami támogatásának bevezetésével 2022. januárjától tovább javultak a betegek esélyei, illetve folyamatosan bővül a vizsgálatok eredményeiből épített strukturált és kereshető adatbázis, amely újabb terápiás célpontként hasznosítható génváltozatok, génfúziók azonosításához segítheti hozzá a kutatókat.

Az Országos Molekuláris Onkoteam elé 2022. januárja óta országosan összesen 544 eset került, 78 százalékuk esetében engedélyezték az 500 génes vizsgálat elvégzését. A gyermekek mindössze 3 százalékánál, míg a felnőttek egyharmadánál utasították el a vizsgálatot különböző okok miatt. Tumortípus szerint vizsgálva, az agytumorok esetében 100, a hematológiai daganatos betegek 91, a lágyrész tumoros páciensek 92 százalékánál támogatták a NEAK-finanszírozású vizsgálat elvégzését. A nőgyógyászati tumorok 75, a hasnyálmirigy tumorok 56, a kolorektális daganatok 49, az epehólyagrákos páciensek 33, míg az emlődaganatos esetek 26 százalékánál támogatta a Molekuláris Onkoteam a komprehenzív profilozás elvégzését.

A komprehenzív genetikai profilozással kapcsolatos eljárás során a kezelőorvos kérésére és a NEAK jóváhagyása után az onkológiai centrumok elküldik a beteg szövetmintáját az egyetemre, ahol abból nukleinsavat izolálnak, ebből újgenerációs szekvenálással DNS-t és RNS-t is vizsgálnak, meghatározva a legfontosabb genetikai eltéréseket. Az átfogó genomikai profilalkotás leletei általában 3-4 hét alatt készülnek el, amit a klinikusokkal való konzultáció követ. A profilozás eredményeképpen úgynevezett prognosztikus és prediktív biomarkereket azonosítanak, amelyek segítik a kezelőorvost annak megítélésében, hogy a molekuláris eltérések hogyan befolyásolják a kezelési stratégiát, a beteg kaphat-e, és ha igen, milyen célzott terápiát.

Ugyanakkor az esetek kisebb hányadában mutatható ki olyan eltérés, ami célzott terápiához segítheti a pácienseket – hívta fel a figyelmet dr. Bödör Csaba. A szakember hozzátette, hogy vannak olyan tumortípusok is – mint például a vastagbél daganatok vagy a nem kissejtes tüdőrák –, amelyek esetében az 500 génes NGS-vizsgálat helyett megfelelő eredményre vezethet az ambuláns módon, NEAK-engedély nélkül is kérhető, általában 50-200 gén vizsgálatára fókuszáló panelek elvégzése is.

(Fotó: Barta Bálint, Kovács Attila – Semmelweis Egyetem)