A betegek számára a család, a pszichiáter és a szociális munkás jelenti a fő támaszt, de nagyon sokan nem részesülnek, csak gyógyszeres terápiában.
Ma Magyarországon a lakosság közel 1%-ára tehető a szkizofréniával élők száma. Az időnként felbukkanó negatív híreken túl az emberek többsége nem sokat tud erről a betegségről, a kialakult sztereotípiák pedig rontják a betegséggel élők felépülésének, a társadalomba való visszailleszkedésének esélyeit.
A szkizofrén betegek a saját világukban élnek, melyre jellemző a realitáskontroll elvesztése és a valóság megítélésének hiánya vagy módosulása - kezdte előadását dr. Németh Attila, pszichiáter, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgató főorvosa a mai, Lelki Egészség Világnapja alkalmából rendezett sajtótájékoztatón. A szkizofréniával élő betegek ellátásának célja a társadalmi reintegráció. A sikeres ellátás feltétele pedig a betegközpontúság. A kulcsszó a hitelesség és az őszinteség. Ezzel lehet elnyerni a beteg bizalmát.
A szkizofrénia kezelhető
„A nagy bajra is van orvosság” – folytatta a gondolatmenetet dr. Szekeres György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika docense. „A szkizofrénia komplex kezelést igényel, melynek alapja a beteg számára legmegfelelőbb gyógyszeres kezelés kiválasztása. Az első szívinfarktus után az a legfontosabb cél, hogy megelőzzük a következőt. Hasonló a helyzet a szkizofréniánál is, ahol a gyógyszeres kezeléssel egyensúlyban tarthatjuk a betegséggel élőt és megelőzhetjük a következő visszaesést”. A gyógyszeres kezelések sem egyformák: léteznek szájon át naponta szedendő tabletták illetve tartós hatású injekciós készítmények is. A folyamatos, megszakítás nélküli gyógyszeres terápia mellett a betegek akár 95%-a egyensúlyban marad hosszabb idő után is, lehetőséget kapva a társadalomba történő visszailleszkedésre.
A közös munka vezethet eredményre
A szkizofrénia kezelésének alappillére a gyógyszeres terápia. Az innovatív gyógyszergyártók elsődleges felelőssége, hogy különböző terápiás megoldásokat fejlesszenek ki a betegek számára. „A legmodernebb gyógyszeres terápiák fejlesztése és biztosítása mellett kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az egészségügy valamennyi szereplőjével együtt keressünk megoldást arra, hogy a szkizofréniával élők jó életminőségben, teljes életet élhessenek. A megoldásnak része a beteg és a hozzátartozó is. Fontos, hogy minél több információjuk legyen a betegségről, ezért támogattuk az első, betegeknek szóló magyar önsegítő könyv kiadását, Mentőöv címmel. Ebből a célból hoztuk létre a MentalSerpa elnevezésű Facebook oldalt is, hogy minél szélesebb körű tájékoztatást és támogatást nyújthassunk minden érintettnek” - mondta Paksy Dániel, a Janssen-Cilag Kft. ügyvezető igazgatója.
Mentőöv: A betegséggel élő és a hozzátartozó is tehet a felépülésért
Oravetz Dániel szkizofréniával élő társunk. Ahogyan ő mondja: „nem vagyok őrült, csak szkizofrén”. Feleségével és lelki társával együtt írták a „Mentőöv” című könyvüket, mely az első önsegítő kézikönyv Magyarországon. Előadás-sorozatuk országszerte vonzza a betegeket és a segítő hozzátartozókat. Az ő példájuk bizonyíték arra, hogy lehet tartósan, sikeresen teljes életet élni szkizofrénként. Dani két fontos üzenetet emelt ki sorstársainak az előadása végén: „Nem vagy egyedül” és “Soha ne add fel!”
Mire vágynak a betegek?
2018-ban több szakember együttműködésének eredményeként elkészült a „Szubjektív betegút szkizofréniában” című úttörő kutatás. Az egyik szerző, dr. Herold Róbert, pszichiáter a Pécsi Tudományegyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának docense, előadásában elmondta, hogy a betegek számára a család, a pszichiáter és a szociális munkás jelenti a fő támaszt. Lelki támogatásra is szükségük van, de sajnos 82%-uk a gyógyszeres kezelésen túl mégsem részesül egyéb terápiában. A betegek nem csupán az újabb visszaesést szeretnék elkerülni, hanem jobb életminőséget, teljes életet szeretnének élni.
A művészet lerombolja az akadályokat
Ahhoz, hogy a betegek minél sikeresebben vissza tudjanak illeszkedni a mindennapi életbe, a környezet támogatása is szükséges. Ez a törekvés hívta életre 19 évvel ezelőtt a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet Művészetterápiás Műhelyét, melyet Bender Márta művészetterapeuta vezet. „A szkizofrén betegek felé elkötelezett szeretet és figyelem szükséges. Mi életteret adunk nekik, lebontjuk a határokat, hagyjuk őket szabadon kibontakozni. Az alkotás mindenkinek örömet, felszabadulást jelent. A betegek érzik, hogy csak rájuk figyelünk, segítünk nekik. Mindenki azt a helyet, azt a szigetet keresi a társadalomban, ahol elfogadják őt. Mi itt ezt a szigetet hoztuk létre. Nagy öröm látni, hogy az alkotás segítségével milyen hihetetlen fejlődéseket tapasztalunk. Az alkotók közül többen átlagon felüli tehetséggel rendelkeznek és alkotásaikat számos helyen kiállították már."
A Lelki Egészség Világnapja alkalmából 22 olyan alkotást tekinthetnek meg az érdeklődők az V. kerületi Empathy Cafe-ban, melyek mindegyikét valamilyen mentális betegséggel élő alkotó készítette.