Új veszély: hamis növényvédő szerek

A The Wall Street Journal online cikkében az európai piacon jelen lévő növényvédő szerek hamisításának helyzetét elemzi: mint írja, a hamis szerek terjesztése több millió eurós üzletággá nőtte ki magát, veszélyeztetve a fogyasztók egészségét és a mezőgazdaságban dolgozók biztonságát.

A hamis növényvédő szerek gyakran olyan vegyi anyagokkal szennyezettek, amelyek egyaránt veszélyt jelentenek azokra, akik felhasználják, és azokra a fogyasztókra, akik a szennyezett talajban termelt zöldségeket megvásárolják.

A múlt évben például 28 tonna, Litvániába szánt hamisítványt találtak Hamburgban a hatóságok. A hamis termékek a három legismertebb gyártó, a Bayer AG, Syngenta AG és a E. I. du Pont de Nemours and Co. védjegyeivel voltak állítva. A laborvizsgálatok során kiderült, hogy a hamis növényvédő szerek 30 százalékos arányban dimetilformamidot tartalmaztak, amelynek használata a terhes nőkre jelentett egészségügyi kockázata miatt egész Európában tilos.

Bár ezt a szállítmányt lefoglalták, az Európai Unió szabályozásában tetten érhető kiskapuknak köszönhetően előfordul, hogy az ilyen illegális termékek célba érnek. Nem véletlen, hogy az iparág legális képviselői a szabályozás módosítását kérik az EU-tól.

A hatályos jogszabályok szerint a lefoglalt hamisítványok tárolásának és megsemmisítésének költsége az eredeti terméket gyártó jogosultat terheli, amit ugyan jogi úton visszakövetelhet a hamisítótól, de a procedúra bonyolult, lassú, végrehajtása sokszor lehetetlen. Hamisítási ügyben más nemzeti hatóságok is illetékesek fellépni, de főleg erőforráshiány miatt rendszeres, hogy a megállított szállítmányt végül elengedik, amely így visszakerül a hamisítókhoz és illegális terjesztőkhöz.

Az európai lobbisták közül többen az amerikai rendszer bevezetését követelik az uniós hatóságoktól, ahol hamisítás gyanúja esetén teljeskörű lefoglalást hajtanak végre a hatóságok. Mások a szállítási ügynökök elszámoltathatóságát várnák el, hogy csökkenjen az illegálisan ténykedő üzletkötők száma. Az EU kereskedelmi bizottságának sajtóhivatala szerint jelenleg is zajlik egy jogharmonizációs folyamat, amelynek célja, hogy egyszerűbbé tegye a hamisítványok lefoglalásának és megsemmisítésének rendszerét, hatékony együttműködést alakítson ki a nemzeti hatóságok között, és erősítse a hatósági fellépést a hamisítók központjának tekintett kelet-európai régióban.

A növényvédő szerek hamisítása elleni fellépést nehezíti, hogy nincsenek pontos adatok arra nézve, mekkora kiterjedésű lehet az illegális tevékenység. Az EU vámhatóságainak 2010-es lefoglalásokra vonatkozó jelentésében a növényvédő szerek nem jelennek meg önálló tételként, de a European Crop Association szakértői úgy becsülik, a hamisítványok forgalma 400 millió és 1,2 milliárd euró között mozoghat, azaz a teljes európai növényvédő szer forgalom 5-15 százalékát teheti ki. Egyes keleti országokban, mint például Ukrajna, ez az érték az 50 százalékot is elérheti.

Ez év májusában két konténert állítottak meg a litván hatóságok: az egyik 2000 üres Syngenta palackot és 4000 darab hamis Bayer címkét tartalmazott, a másik címkézés nélküli gyomirtó és gombaölő szereket, összesen mintegy félmillió euró értékben. A feladó a sanghaji AgroChina, a címzett a litván Chemtagra. A vizsgálat során mindkét fél tagadta a hamisítás tényét, vádemelés nem történt, a hamis címkéket megsemmisítették, a címkézetlen anyagokat pedig a litván fél megkapta.

Az AgroChina szerint a hamisítók visszaéltek a cég nevével, a Chemtagra nem érti, miért kerültek hamis címkék a szállítmányba. A Syngenta azonban érti, ez ugyanis az egyik kiskapu, amit a hamisítók kihasználnak: a címkéket és a terméket külön szállítják, így könnyebb átjuttatni ezeket a hatósági ellenőrzésen.