• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Újpesti kórház, korrupció, klímavédelem

Hírek Frissítve 2019.06.24 Forrás: MTI
Újpesti kórház, korrupció, klímavédelem

Az újpestiek kórházat akarnak és ennek érdekében demonstrációt is szerveznek.

Az újpesti Árpád úti kórházról, a korrupcióról, a klímavédelemről volt szó napirend előtt hétfőn az Országgyűlés rendkívüli ülésén.

DK: az újpestiek kórházat akarnak
Varju László
(DK) újpesti országgyűlési képviselőként ismét a kerületben található Árpád úti kórház újranyitását szorgalmazta. Emlékeztetett rá, hogy egy kormányhatározat szerint a hét éve üresen álló ingatlant munkásszállóvá alakítják át. "Orbánt a várba, munkásokat bezárt kórházba" - fogalmazott, hozzátéve: az újpestiek kórházat akarnak és ennek érdekében demonstrációt is szerveznek.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta, azok követelnek most jobb minőségű ellátást, akik kormányon országszerte 16 ezer aktív ágyat szüntettek meg, 600 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, hatezer egészségügyi dolgozót bocsájtottak el és az az időszak a nagy kórházbezárások időszaka volt. Szerinte 2005 és 2010 között az újpesti betegeknek 3,5 milliárd forintos kárt okoztak.


LMP: a kormány nem állt ki a magyar emberek egészségéért
Schmuck Erzsébet
(LMP) bírálta, hogy a kormány a múlt heti európai tanácsi ülésen megvétózta, hogy 2050-re az európai gazdaság karbonsemleges legyen. Értékelése szerint a magyar kormány az autó- és a német szénipar érdekeiért és nem a magyar emberek egészségéért állt ki. Nem kellett volna kiszolgáltatni a magyar gazdaságot ennyire az autóiparnak - tette hozzá.

Elmondta, 2004 óta az EU naponta átlagosan egymilliárd forintot adott Magyarországnak többek között arra, hogy az ország gazdasága fenntartható pályára álljon. Ezt azonban elmulasztotta a kabinet - jegyezte meg. A képviselő közölte azt is, a megújuló energia sokkal olcsóbb, mint az atomenergia, mert utóbbinál az egész életciklus költségeit figyelembe kell venni.

Dömötör Csaba a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára rögzítette, fontos számukra a környezet- és a klímavédelem. Elmondta, az európai csúcson nem fejtették ki, hogy az 2050-ig tett vállalások milyen pénzügyi terhekkel járnak. Akkor lehet felelős vállalásokat tenni, ha tudják, hogy az EU milyen forrásokat tud rendelkezésre bocsájtani az ipar modernizálására - mondta.


MSZP: a kormány nincs a helyzet magaslatán
Korózs Lajos
(MSZP) arról beszélt: egyre több helyen azt látni, hogy a kormány nincs a helyzet magaslatán. Ezt mutatja az elmúlt napokban a heves esőzések után sok helyen kialakult helyzet, holott a természeti katasztrófákat nem elviselni kell, hanem fel kell rájuk készülni, el kell végezni a szükséges feladatokat - jelentette ki."Forrong az egészségügy", az elmúlt napokban több ügy is erre világított rá, a romló ellátási körülményekre, a sürgősségi centrumok áldatlan állapotai miatt panaszkodtak az ágazatban. Közben pedig "kasztosodik", kétszintűvé válik az egészségügy - tette hozzá. Korózs Lajos kifogásolta továbbá a vasúti közlekedés, az okmányirodák, a kormányablakok helyzetét, és azt mondta: nem lehet tanárt, óvodapedagógust, egészségügyi szakdolgozót, orvost találni az országban.

Rétvári Bence államtitkár úgy válaszolt: a képviselő azt kéri a választóktól, hogy ne emlékezzenek arra, amikor a baloldal volt a felelős az egészségügyért vagy az oktatásért. Pedig egy OECD-kimutatás szerint 2003 és 2009 között a fejlett országok közül csak Magyarországon csökkentek az egy főre jutó egészségügyi kiadások, miközben 2010 után a hetedik legnagyobb mértékben emelkedtek - közölte. Hozzátette: emellett 2010 előtt, amikor a kormánynak lehetősége lett volna emelni a nyugdíjasok életszínvonalát, egyhavi nyugdíjat elvettek tőlük.

Úgy vélte, a képviselő lenézi az embereket, ha azt gondolja, nem képesek egyik kormány teljesítményét a másikéval összehasonlítani.

Azonnali kérdések, kérdések

MSZP: nyílik az olló a háziorvosi és fogorvosi praxis finanszírozása között

Mesterházy Attila (MSZP) arról számolt be, hogy számos fogorvostól kaptak levelet, amelyben felpanaszolják, nyílik az olló a háziorvosi és fogorvosi praxis finanszírozása között, és 300 betöltetlen praxis van utóbbiból. Megjegyezte: ez azt jelenti ma Magyarországon egymillió embernek nincs körzeti fogorvosa. Számításaik szerint a magyar költségvetésben 30 milliárdos tételt jelentene, ha a mostani finanszírozásukat megdupláznák, és ezzel a szükséges költségeket fedeznék. Azt kérdezte, támogatni fogják-e az erre vonatkozó szocialista módosító indítványt?

Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta, egyre bővül a fedezete a fogorvosi ellátás finanszírozásának. Hozzátette: 2010-hez képest összesen 13,5 milliárd forinttal több támogatást kapnak a fogorvosi praxisok - tette hozzá. Kitért arra is, hogy emellett nőtt a fogorvosi szolgálatok és szakrendelések alapdíja is, az elmaradott településen alapellátást nyújtó fogorvosi szolgálatok kiegészítő díjazásban is részesültek.

LMP: mikor veszik komolyan a hőségriadót?

Csárdi Antal (LMP) arról érdeklődött, mikor veszi komolyan a kormány a hőségriadót és dolgoz ki erre az esetre megfelelő intézkedéseket, például készíti fel a közösségi közlekedést a harminc fok fölötti hőmérsékletre.

Annak a véleményének adott hangot, hogy a Fidesz csupán feláldozható erőforrásként tekint környezetünkre.

Cseresnyés Péter, az innovációs és technológiai minisztérium parlamenti államtitkára azt emelte ki: a kormányzat soha nem tagadta a klímaváltozás jelentőségét, és bizonyos részfeladatokat az időarányosnál gyorsabb ütemben teljesítik.

Sajnálatának adott hangot, hogy az LMP témahiányban szenved "és ilyen pótcselekvésekkel kíván vádaskodni".

LMP: mire alapozza a kormány, hogy az hogy az atomenergia biztonságos?

Keresztes László Lóránt (LMP) kijelentette, hogy az atomenergia használata, a kormányzati állításokkal ellentétben, súlyos kockázatokat rejt magában. A paksi atomerőmű üzemzavarait soroló képviselő azt mondta, hogy még mindig rendszeresek a meghibásodások és az előre nem látható esetek. 2013. óta hány meghibásodás történt Pakson és mire alapozza a kormány, hogy az atomenergia biztonságos - kérdezte a politikus.

Kovács Pál, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár azt felelte, az atomenergia biztonságos, ennek bizonyítéka az, hogy a paksi erőművet 37 éve folyamatosan biztonságosan üzemeltetik. Európa akkor lesz zöld, ha a meglévő atomerőművek élettartamát meghosszabbítják és újabb atomerőművek épülnek - szögezte le. Az új paksi blokkok a legbiztonságosabb technológiát képviselik és a projekt a legszigorúbb feltételeknek is megfelel - nyomatékosította szavait.

Párbeszéd: a kormány megvétózta a karbonsemlegességről szóló kezdeményezést

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) azt mondta, hogy a kormány megvétózta azt a javaslatot, ami 2050-re karbonsemlegessé tette volna az Európai Uniót. A politikus elkeserítőnek nevezte, hogy éppen azon a héten akadályozták meg az indítvány elfogadását, amikor az extrém időjárás miatt házakat, utakat tett tönkre az esővíz. Hozzátette, a jövőben még nagyobb számban jelentkeznek majd extrém időjárási jelenségek.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára azt felelte, hogy Magyarország klímaváltozás hatásainak való kitettsége jóval nagyobb, mint az ország tényleges felelőssége a klímaváltozás előidézésében. Magyarország 2020-ra és 2030-ra is ambiciózus célokat tűzött maga elé a megújuló energiatermelés, az energiahatékonyság és az üvegházhatású gázok kibocsátása elleni fellépés terén - hívta fel a figyelmet. Az éghajlatváltozás elleni fellépés elvi alapja, hogy a jövő nemzedék számára tiszta vizet, környezetet és levegőt kell biztosítani - mondta.

Legolvasottabb cikkeink