Ülésnaponként csaknem két törvény a 2011-es mérleg

Ötvenhárom ülésnapon mintegy száz törvényjavaslatot fogadott el tavaly szeptember 12-én kezdődött őszi rendes, valamint a december 30-án zárult téli rendkívüli ülésszakán az Országgyűlés, amely az elmúlt évben összesen több mint kétszáztíz, 2010. májusi megalakulása óta pedig mintegy háromszázhetven új törvényről, illetve törvénymódosításról döntött eddig - derül ki a parlamenti honlapon feltüntetett adatokból.

A 2011-es év így több új törvényi szabályt hozott, mint a 2010-es, amelyben 154 előterjesztést fogadtak el a képviselők. Az elmúlt időszakban nemcsak hajnalig tartó ülésezésre, hanem arra is volt példa, hogy egy ülésnap "összeért" a következővel: a leghosszabb plenáris tanácskozás a november 30-án, szerdán kezdődött volt, 35 óra 3 perccel.

A felszólalások számát tekintve a szocialista Gúr Nándor bizonyult a tavalyi év legaktívabb képviselőjének: a parlament internetes oldalának - hétfőn még csak december 22-vel bezárólag összesített - adatai szerint 344 megszólalással biztosan "előzi meg" a 247-szer felszólalt második helyezett LMP-s Vágó Gábort, míg a leghosszabban a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás beszélt a plenáris üléseken, majdnem 21 órás felszólalási összidővel.

A rohamtempó nem tesz jót a törvényhozás minőségének
Az elmúlt egy év több változást hozott, mint az elmúlt húsz év együttvéve - mondta a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője. Novák Zoltán szerint a totális reformfolyamat végén új politikai rendszer jön létre, de még korai megmondani, hogy ez mennyire lesz hatékony és elfogadható a választópolgárok számára.

Mint az InfoRádiónak elmondta, normatív szempontból, a változások tekintetében üdvözlendő az a felismerés, hogy az ellátórendszerekben és a nagy struktúrákban változásra van szükség, de a tempó, az irány és a módszer tekintetében már érheti bírálat a kormányt - értékelte a kabinet 2011-es teljesítményét a kutatásvezető, aki szerint a rohamtempó nem tesz jót a törvényhozás minőségének. Novák Zoltán hozzátette: a kormányzás filozófiájából az következik, hogy a kabinet nem fektet akkora hangsúlyt a társadalmi egyeztetésre és az érdekek összehangolására, mint az előző kormányok.

Nyugodtabbak lennénk, ha sikeres nyugati modelleket és mintákat próbálnának meg a magyar közegre adaptálni, mert a reformfolyamatnak kísérletjellege, "szociális élve boncolás" jellege van. Egy kísérletnél pedig soha nem tudjuk, hova fut ki - fogalmazott az elemző. A részletek meghallgathatók itt