Ünnepélyesen mutatja meg magát a tudomány

Pálinkás József elnök köszöntőjével kezdetét vette az MTA által tíz éve minden év novemberében megrendezett Magyar Tudomány Ünnepe országos programsorozata. A hagyományosan egy központi gondolat köré szerveződő eseményfolyam idén „Velünk  élő tudomány" címmel a tudományos felfedezéseken alapuló célzott kutatások közvetlen és közvetett társadalmi jelentőségére hívja fel a figyelmet.

„A tudomány különleges emberi tevékenység: a megismerés évezredes, hiteles és kipróbált módszere, és az ebből megszülető, érvényesnek elfogadott tudás összessége" – méltatta a  tudomány jelentőségét az MTÜ országos megnyitójának idén otthont adó veszprémi Pannon Egyetem zsúfolásig megtelt aulájában elmondott köszöntőjében az Akadémia elnöke.

A nyitóünnepségen tudományos elismeréseket is átadtak. Kiemelkedő tudományos életműve elismeréseként az MTA hét doktora vehette át a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége  által adományozott Eötvös József-koszorút. Köztük Csanády Miklóst, a Szegedi Tudományegyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ professzor emeritusát a kardiológiában kifejtett, nemzetközileg is elismert kiemelkedő szakmai tevékenységéért, iskolateremő oktatómunkájáért ismerték el a kitüntetéssel. 

Az Oláh György-díjat Martinek Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerkémiai Intézetének docense, az MTA Lendület programjának kutatója vette át.

Felinger Attilának, az MTA doktorának, a Pécsi Tudományegyetem Analitikai és Környezeti Kémiai Tanszéke professzorának adományozták a Richter Gedeon Nyrt. és az Akadémia által alapított Bruckner Győző-díjat. A 40 éven aluli kutatóknak adományozott Bruckner Győző-díjat Horváth Krisztina, a veszprémi Pannon Egyetem Analitikai Kémiai Tanszékének adjunktusa kapta.

Volk Balázs, az Egis Gyógyszergyár Kémiai Kutatási Főosztályának  vezetőjének eredményeit az Akadémiai Szabadalmi Nívódíjjal ismerték el.

Az MTÜ hagyományos nyitóelőadását Pósfai Mihály akadémikus tartotta. „Természetes laboratóriumok: a mágneses baktériumok" című előadásában az iránytűként működő – a sejten belül vas oxidot vagy vas szulfidot kiválasztó – baktériumokról, valamint a  biogén ásvényképződésről beszélt. A Pannon Egyetem professzora rámutatott: ezeknek a baktériumoknak a beható tanulmányozása hozzásegíthet a kristályképződés biológiai szabályozásának mélyebb megértéséhez, a mágnesesség és a nanokristályok alakja, mérete, szerkezete közötti összefüggés feltárásához.

A november végéig tartó országos eseményfolyam egyes elemeiről, a kiemelt programokról, valamint a
kutatóhelyek eredményeiről a Magyar Tudomány Ünnepe programkalauza nyújt tájékoztatást.