• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Vak fiával közösen írt könyvet Sándor Erzsi

Hírek Forrás: MTI

Sándor Erzsi Szegény anyám, ha látnám című, vak fiával közösen írt könyvet.

A kötetet vasárnap mutatják be Budapesten, a Katona József Színház előcsarnokában. A könyv Sándor Erzsiről, a férjéről, a lányáról és a vak fiáról szól, arról, hogyan fogadta a család, hogy vak gyermekük született. Az anyának fogalma sem volt arról, hogyan kell nevelni egy sérült gyermeket. "Ez az egyetlen olyan történet, amelyre rálátok és meg akartam osztani másokkal is a fiam történetét" - jegyezte meg.

Ahogy az MTI-nek elmondta, azt tudta, hogy nem nevelheti búra alatt fogyatékkal élő fiát, mert Tomi a látók világában fogja leélni az életét. A szerző alapvetőnek tartja, hogy a gyermeket el kell fogadnia a szülőnek, akármilyen is, és arra kell törekednie, hogy bátor, önálló, autonóm személyiséget neveljen belőle. "Az egyik legpokolibb az, ha nem nézünk szembe az adottságainkkal és a tényekkel. Illúzióba ringatni egy gyereket csak azért, mert mi magunk nem vagyunk képesek elviselni a bizonyosság terhét, jelentős bűn" - fejtette ki.

A recept úgy hangzik, hogy nagyobb önállóságot kell adni a vak gyereknek, hogy az anya is szabad életet élhessen. Egyformán nevelte ép lányát és a vak fiát, de ha kellett, extra támogatást, kíséretet adott nem látó gyerekének.

Az olvasó kettős írást talál a könyvben, mert ahogy Sándor Erzsi mondta, "partnerként kezeltem a fiamat, és ő részenként kommentelte, vagyis megjegyzéseket fűzött az írásomhoz, mert megtanultam a fogyatékkal élők szlogenjét, hogy +semmit róluk nélkülük+."

A nyaralásokra az anya vitte magával mindkét gyermekét akár külföldre is. Tomi így Londonban várost "nézett" a Beatles nyomában, Nápolyban látókkal fölmászott a Vezúvhoz, Horvátországban a tengerben kagylókat gyűjtött, mint más gyerek, persze némi testvéri segítséggel, amiről nem is tudott.

Az integrációt a látók világával már korán megkezdte: két év Vakok Általános Iskolája, a "Vakoda" után két évet töltött egy normál általános iskolában, majd ugyancsak normál középiskolában érettségizett sok viszontagságon keresztül. Az egyetem, a történelem-média szak már jóval "simább" volt, Tomi megjegyzése szerint azért, mert az egyetemisták már találkoztak vak emberrel.

Juhász Tamás elvégezte az egyetemet, és felvették a Kőbányai Zenei Stúdióba, ahol profi gitározást tanul. Az egyetemen alakított zenekarában, a Davies Kornerben ugyancsak gitározik.

A szerző anya, ahogy fogalmazott, elsősorban újságíró, és történetmeséléshez ért a legjobban. Tizennyolc évig volt a Magyar Rádió szerkesztője. A kötetet a Park Kiadó gondozta.