A tanulmány szerint a betegágy melletti Ag tesztelés elősegítheti a fertőzőképes egyének gyors és pontos azonosítását.
Gyakran előfordul, hogy a vírus örökítőanyag kimutatásán alapuló PCR-teszt SARS-CoV-2 pozitivitást mutat azután is, hogy az egyén valószínűleg már nem fertőző. A vírus fehérje, azaz az antigén kimutatásán alapuló SARS-CoV-2 pozitivitás jobban korrelál az aktív, a szervezetben osztódó vírus mennyiségével, így pontosabban jelezheti egy egyén fertőzőképességét – állítja egy közelmúltban megjelent preprint közlemény, amely szerint az antigén-alapú tesztelés elősegítheti a járvány kordában tartását, írta a Semmelweis Egyetem portálján Dr. Merkely Béla rektor összefoglalójában.
SARS-CoV-2 antigén detektáló tesztet használva összefüggés volt kimutatható az antigén tesztek pozitív eredménye és a fertőzőképes számban jelen levő vírus között – szemben a PCR módszerrel kapott eredményekkel. A gyors eredmény és az alacsony költség miatt az antigén-alapú vizsgálat elősegítheti a hatékony tesztelést és a gyors népegészségügyi beavatkozásokat, így a COVID-19 járvány könnyebb kordában tartását.
A légúti terjedéssel COVID-19 pandémiát okozó SARS-CoV-2 tünetmentes (lappangási) időszaka kb. 4-7 nap. A beteg maximálisan fertőző a tünetek megjelenésétől számított 1-3 napon, majd a fertőzőképesség a tünetek kezdete után 7-10 nappal csökken. SARS-CoV-2-vel fertőzött hörcsög modellben kimutatták, hogy a beoltástól eltelt 14 napig kimutatható az állatban a vírus örökítőanyaga, viszont az állat fertőzőképessége jóval hamarabb megszűnik. További 4 másik tanulmány is feltárta, hogy a PCR-al kimutatható és mérhető mennyiségű vírus RNS ellenére, ha a mintából végzett antigénteszt eredménye negatív, a sejttenyészeteket nehezebben lehetett megfertőzni.
Számos SARS-CoV-2 antigén kimutatáson alapuló teszt kapott engedélyt az amerikai gyógyszerfelügyelettől. Több indirekt bizonyíték mutatja, hogy az antigén alapú tesztek eredménye jobban korrelál a fertőzőképességet közvetlenül vizsgáló tenyészet-alapú tesztek eredményével, mint a PCR.
A közelmúltban az interneten elérhetővé vált, még hivatalosan nem közölt tanulmány célja meghatározni, hogy a SARS-CoV-2 antigén teszt (Ag teszt) eredménye mennyiben különbözteti meg a fertőzőképességet értékelő tesztek alapján a fertőző és nem fertőző egyéneket, a PCR módszerrel összehasonlítva.
38 SARS-CoV-2-re PCR pozitív minta esetében végezték el az antigén-tesztet, illetve a fertőzőképességi tesztet sejttenyészeten. Összességében 28 PCR pozitív minta esetében jelzett a sejttenyészetes vizsgálat, míg 10 esetében nem. A tenyésztés alapján pozitív mintákban a vírusszám sokkal magasabb volt, mint a negatívakban. A 28 tenyésztéssel pozitív mintából 27-nél az antigén teszt is jelzett. 2 esetben a minta PCR-ral és antigén-teszttel is pozitív lett, míg a tenyésztéses vizsgálat alapján negatív volt. Az antigén-teszttel negatív esetben a mintát szolgáltató egyéneknél a tünetek kezdetétől hosszabb idő telt el a mintavételig, mint a 29 PCR pozitív egyén esetében (4,4 nap a negatívok, 2,9 nap a pozitívok esetében). Náluk a mintában levő vírusszám is sokkal alacsonyabb volt.
A kutatók szerint a PCR-alapú módszerek még fertőzőképes számú vírus hiányában is kimutatnak SARS-CoV-2 RNS-t, főleg a betegség későbbi szakaszában. Az antigén-teszt ezzel szemben elsősorban a járványtani szempontból legfontosabb betegcsoportot, a nagyon fertőző betegeket azonosítja.
A közlemény egyelőre még lektorált folyóiratban nem jelent meg, így a következtetéseket csak irányadónak lehet tekinteni. Amennyiben a megfigyelések nagyobb számú betegnél is helytállóak, a betegágy melletti Ag tesztelés elősegítheti a fertőzőképes egyének gyors és pontos azonosítását és időben történő elkülönítését.