• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Védett nők, avagy az ösztrogén haszna

Hírek Forrás: Semmelweis Egyetem

A szájüregi daganatok arányát tekintve, minden négy-öt férfibetegre jut egy női páciens.

Ma Magyarországon évente mintegy 1700 ember halálát okozzák szájüregi daganatok, amelyek még a relatíve rosszindulatú formáikban is viszonylag jól kezelhető tumorfajták, ha időben felfedezik és megfelelően kezelik azokat. Emellett természetesen, mint minden tumor esetében, nem lehet eléggé hangsúlyozni a megelőzés és a korai felismerés fontosságát - olvasható a Semmelweis Figyelőn.

A szájüregi daganatok területén évente 3000 új megbetegedést regisztrálnak Magyarországon. Bár azt hihetnénk, hogy elhelyezkedésük miatt ezek könnyen észrevehető és felismerhető elváltozások, mégis a betegek sokszor meglepően előrehaladott állapotban jutnak csak diagnózishoz és megfelelő kezeléshez.

Figyelmeztető jelek

A szájüregi daganatokra számos tünet hívhatja fel a figyelmet, amelyek jelentkezésekor érdemes orvoshoz fordulnunk, hogy az okot minél előbb megállapítsák és elejét lehessen venni a komolyabb elváltozás kialakulásának. Ilyen jelek lehetnek a fájdalom, fekélyek, vérzés, szokatlan vöröses vagy fehér elszíneződések, duzzanatok, csomók, illetve nehezített vagy fájdalmas nyelés és rágás. Természetesen ezek a tünetek önmagukban nem jelentik a daganat egyértelmű bizonyítékát, hanem lehetnek egyéb, például gyulladásos vagy fertőzéses betegségek kísérőjelenségei is, de a gyógyulás esélyeit természetesen minden esetben növeli a minél korábbi stádiumban történő felismerés és kezelés.

Mire ügyeljünk?

A szájüregi daganatok előfordulása az ötvenes életévektől emelkedik határozottabban. A rossz szociális helyzet, amelynek következményei lehetnek az egészségtelen táplálkozás és a rossz szájhigiéné, valamint az elhanyagolt fogazat, amely állandó mechanikus ingert jelenthet az érzékeny nyálkahártyák számára, növeli az előfordulás kockázatát. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a dohányzás káros hatását, amely 15-szörösére, valamint a rendszeres alkoholfogyasztást, amely 13-szorosára növeli a szájüregi daganatok előfordulási valószínűségét. Azoknál pedig, akik mindkét rizikófaktorral rendelkeznek, azaz dohányosok és rendszeres alkoholfogyasztók is, a két relatív kockázat halmozódik, tehát káros szenvedélyeik nagyjából 200-szorosára növelik a rizikót azokhoz képest, akik nem dohányoznak és nem fogyasztanak alkoholt.

Feltűnő aránytalanság a nemek között

Szakirodalmi adatok alapján a nőknél jóval alacsonyabb arányban fordulnak elő szájüregi daganatok, kb. 4-5 férfibetegre jut egy női páciens. Bár a legfontosabb rizikófaktorok, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás a magyar férfiak esetében valóban kb. 15%-kal nagyobb gyakorisággal találhatók meg, ez a különbség nem magyarázza a tumoros esetek számának hatalmas különbségét. Felmerül az ösztrogén, egy női nemi hormon szájüregi daganatokkal szembeni esetleges védő szerepe, és ennek további vizsgálatára a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karának Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti és Fogászati Klinikája és Dentoalveoláris Sebészeti Osztálya együttműködésével kutatást végeztek a kezelt betegek körében.

Az Orvosi Hetilapban megjelent tanulmányukban a kutatók a férfiak és nők közötti különbségek mellett a nőbetegek hormonális állapotát is vizsgálták. Amint dr. Suba Zsuzsanna, a kutatás vezetője elmondta, a dohányzási és alkoholfogyasztási szokásokon felül az éhomi vércukorszint tekintetében is összehasonlították a betegeket. A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás, amint az várható volt, mindkét nemben rizikófaktorként jelentkezik, míg a mérsékelt alkoholfogyasztás csak a férfiak, az emelkedett vércukorszint pedig csak a nők esetében jelent kockázati tényezőt.

A szájüregi daganattal kezelt nőbetegek csaknem kivétel nélkül túl voltak a menopauzán, mégpedig hosszú idővel: átlagosan 17 év telt el a menopauza és a tumor diagnózisának felállítása között. Az azonos korú, de tumormentes kontrollszemélyekhez képest a női pácienseknél hamarabb következett be a menopauza (tehát több idő telt el megváltozott hormonális állapotban), és a kórtörténetben a méheltávolítás is gyakoribb volt. Mindezek az eredmények alátámasztják az ösztrogénhiány-elméletet, azaz azt a feltevést, hogy az ösztrogén hiánya jelenthet rizikófaktort bizonyos betegségek, jelen esetben a szájüregi daganatok tekintetében.

Új utak a kutatásban és a prevencióban

A szakirodalomból ismert, hogy egészséges nőknél a fiziológiás ösztrogénszint védelmet nyújt a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben. Az ösztrogénhormonszint hirtelen csökkenése azonban, akár természetes, akár művi menopauzát követően, olyan zavarokat okozhat, amelyek többek közt bizonyos sejtek rosszindulatú elfajulásához vezetnek. Felmerül, hogy a reproduktív korú nők szervezetében természetes módon jelen lévő ösztrogén szerepet játszhat a nők hosszabb élettartamában is. Új felismerés továbbá, hogy az emelkedett éhomi vércukorszint is rizikófaktor a szájüregi daganatok kialakulása szempontjából.

„Mindezek új lehetőségeket nyújtanak a szájüregi daganatok kóreredetének tisztázására, és a rákprevenció területén új stratégiákhoz vezethetnek" – hangsúlyozta dr. Suba Zsuzsanna.