A szájüregi daganatok arányát tekintve, minden négy-öt férfibetegre jut egy női páciens.
Ma Magyarországon évente mintegy 1700 ember halálát okozzák szájüregi daganatok, amelyek még a relatíve rosszindulatú formáikban is viszonylag jól kezelhető tumorfajták, ha időben felfedezik és megfelelően kezelik azokat. Emellett természetesen, mint minden tumor esetében, nem lehet eléggé hangsúlyozni a megelőzés és a korai felismerés fontosságát - olvasható a Semmelweis Figyelőn.
A szájüregi daganatok területén évente 3000 új megbetegedést regisztrálnak Magyarországon. Bár azt hihetnénk, hogy elhelyezkedésük miatt ezek könnyen észrevehető és felismerhető elváltozások, mégis a betegek sokszor meglepően előrehaladott állapotban jutnak csak diagnózishoz és megfelelő kezeléshez.
Figyelmeztető jelek
A szájüregi daganatokra számos tünet hívhatja fel a figyelmet, amelyek jelentkezésekor érdemes orvoshoz fordulnunk, hogy az okot minél előbb megállapítsák és elejét lehessen venni a komolyabb elváltozás kialakulásának. Ilyen jelek lehetnek a fájdalom, fekélyek, vérzés, szokatlan vöröses vagy fehér elszíneződések, duzzanatok, csomók, illetve nehezített vagy fájdalmas nyelés és rágás. Természetesen ezek a tünetek önmagukban nem jelentik a daganat egyértelmű bizonyítékát, hanem lehetnek egyéb, például gyulladásos vagy fertőzéses betegségek kísérőjelenségei is, de a gyógyulás esélyeit természetesen minden esetben növeli a minél korábbi stádiumban történő felismerés és kezelés.
Mire ügyeljünk?
A szájüregi daganatok előfordulása az ötvenes életévektől emelkedik határozottabban. A rossz szociális helyzet, amelynek következményei lehetnek az egészségtelen táplálkozás és a rossz szájhigiéné, valamint az elhanyagolt fogazat, amely állandó mechanikus ingert jelenthet az érzékeny nyálkahártyák számára, növeli az előfordulás kockázatát. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a dohányzás káros hatását, amely 15-szörösére, valamint a rendszeres alkoholfogyasztást, amely 13-szorosára növeli a szájüregi daganatok előfordulási valószínűségét. Azoknál pedig, akik mindkét rizikófaktorral rendelkeznek, azaz dohányosok és rendszeres alkoholfogyasztók is, a két relatív kockázat halmozódik, tehát káros szenvedélyeik nagyjából 200-szorosára növelik a rizikót azokhoz képest, akik nem dohányoznak és nem fogyasztanak alkoholt.
Feltűnő aránytalanság a nemek között
Szakirodalmi adatok alapján a nőknél jóval alacsonyabb arányban fordulnak elő szájüregi daganatok, kb. 4-5 férfibetegre jut egy női páciens. Bár a legfontosabb rizikófaktorok, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás a magyar férfiak esetében valóban kb. 15%-kal nagyobb gyakorisággal találhatók meg, ez a különbség nem magyarázza a tumoros esetek számának hatalmas különbségét. Felmerül az ösztrogén, egy női nemi hormon szájüregi daganatokkal szembeni esetleges védő szerepe, és ennek további vizsgálatára a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karának Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti és Fogászati Klinikája és Dentoalveoláris Sebészeti Osztálya együttműködésével kutatást végeztek a kezelt betegek körében.
Az Orvosi Hetilapban megjelent tanulmányukban a kutatók a férfiak és nők közötti különbségek mellett a nőbetegek hormonális állapotát is vizsgálták. Amint dr. Suba Zsuzsanna, a kutatás vezetője elmondta, a dohányzási és alkoholfogyasztási szokásokon felül az éhomi vércukorszint tekintetében is összehasonlították a betegeket. A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás, amint az várható volt, mindkét nemben rizikófaktorként jelentkezik, míg a mérsékelt alkoholfogyasztás csak a férfiak, az emelkedett vércukorszint pedig csak a nők esetében jelent kockázati tényezőt.
A szájüregi daganattal kezelt nőbetegek csaknem kivétel nélkül túl voltak a menopauzán, mégpedig hosszú idővel: átlagosan 17 év telt el a menopauza és a tumor diagnózisának felállítása között. Az azonos korú, de tumormentes kontrollszemélyekhez képest a női pácienseknél hamarabb következett be a menopauza (tehát több idő telt el megváltozott hormonális állapotban), és a kórtörténetben a méheltávolítás is gyakoribb volt. Mindezek az eredmények alátámasztják az ösztrogénhiány-elméletet, azaz azt a feltevést, hogy az ösztrogén hiánya jelenthet rizikófaktort bizonyos betegségek, jelen esetben a szájüregi daganatok tekintetében.
Új utak a kutatásban és a prevencióban
A szakirodalomból ismert, hogy egészséges nőknél a fiziológiás ösztrogénszint védelmet nyújt a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben. Az ösztrogénhormonszint hirtelen csökkenése azonban, akár természetes, akár művi menopauzát követően, olyan zavarokat okozhat, amelyek többek közt bizonyos sejtek rosszindulatú elfajulásához vezetnek. Felmerül, hogy a reproduktív korú nők szervezetében természetes módon jelen lévő ösztrogén szerepet játszhat a nők hosszabb élettartamában is. Új felismerés továbbá, hogy az emelkedett éhomi vércukorszint is rizikófaktor a szájüregi daganatok kialakulása szempontjából.
„Mindezek új lehetőségeket nyújtanak a szájüregi daganatok kóreredetének tisztázására, és a rákprevenció területén új stratégiákhoz vezethetnek" – hangsúlyozta dr. Suba Zsuzsanna.