A kézhigiéné hiányára vezethető vissza a kórházi fertőzések egyharmada, derült ki a betegbiztonsági fórum nyolcadik találkozóján.
Már Semmelweis óta tudjuk, hogy a fertőzések megelőzésének olcsó és preventív eszköze a kézfertőtlenítés, mégis, a szinte banális tény nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban minden tökéletesen, vagy „csak" a tökéleteshez közelítő módon működne – derült ki a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja által szervezett Betegbiztonsági Fórum nyolcadik, csütörtöki találkozóján.
A Tiszta kezek – a kézhigénia jelentősége a betegbiztonságban címmel rendezett fórumon dr. Böröcz Karolina, az Országos Epidemiológiai Központ kórház-járványügyi osztály vezetőjének tájékoztatása szerint a kórházi fertőzések harminc százaléka arra vezethető vissza, hogy nem megfelelő a kézhigiéne, noha Semmelweis óta tudhatja mindenki, milyen fontos a kézmosás. Az OEK kézhigiénés programot is indított, amelyhez eddig ötven kórház csatlakozott. Innen várhatók majd az első hazai adatok, ugyanis ez a terület is éppen olyan fehér folt a pontos számok tekintetében, mint a betegbiztonság kérdéskörének legtöbb része.
A kézfertőtlenítés elmulasztását világszerte az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések vezető okaként tartják számon, mely hozzájárul a multirezisztens kórokozó terjedéséhez és elismerten jelentős szerepet játszik a fertőzések kialakulásában, derült ki dr. Lám Judit előadásából. Tudományos bizonyítékok igazolják, hogy a kézhigiéne javításával csökkenthető az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések gyakorisága, s ezzel jelentős kiadásoktól szabadulhatnak szolgáltatók. Például egy súlyos sebfertőzés, alsó légúti vagy véráramfertőzés gyógyítása többe kerülhet a kórháznak, mint a kézfertőtlenítéshez használt fertőtlenítő termékek teljes évi költsége.
Nem véletlen, hogy a WHO 2005-ben programot indított a kézhigiéné (mint az első globális betegbiztonsági kihívás) javítása céljából és a fertőzések csökkenése érdekében. A megfelelő időben, megfelelő módon, megfelelő szerrel végzett kézmosás életeket menthet fogalmazza meg a Who Save Lives: Clean Your Hands program, amelyhez eddig 130 ország 6415 kórháza kapcsolódott, Magyarországról 19 intézmény jelezte csatlakozási szándékát. A WHO kezdeményezésének hatására a nemzeti betegbiztonsági programok keretében egyre több európai országban indul és zajlik átfogó kampány a kézfertőtlenítési complience javítása érdekében. Magyarországon ennek ellenére még nem volt egyetlen akció sem.
Láthatóan egyszerű intézkedést igényel, mégis alacsony a kézhigiénés compliance mind a fejlődő, mind a fejlett országokban, derült ki dr. Lám Judit szavaiból. Az okok között szerepel a nagy munkaterhelés, a kesztyűhasználattal kapcsolatos tévhitek (miután áteresztő anyaguk van, a kézfertőtlenítés a tévhitekkel ellentétben nem nélkülözhető), de ide tartozik a szokás hatalma, hogy nem így tanulták, és az is, hogy például a férfiak kevesebbszer mosnak kezet, ráadásul az orvosok és a segédápolók is hajlamosabbak elmulasztani a kézmosást.
Egy svájci akciót ismertetett, amelyet a kézhigiéné javítása céljából 1994 és 97 között hirdettek meg egy genfi klinikán. A program eredményeként a korábbi 48 százalékról 66 százalékra nőtt a compliance, és 16,9 százalékról 9,9 százalékra csökkent a nosocomiális fertőzések száma. A vezetőség deklarálta elkötelezettségét a kézhigiéné iránt, biztosította a megfelelő tisztító és a bőr védettségét nyújtó szereket.
Ezután a nyíregyházi Jósa András Kórház programjának tanulságaival ismerkedhettek meg a résztvevők. Kiderült, hogy a kézmosási technika nem is olyan egyszerű, s általában kimaradó terület az ujjak köze, az ujjbegy és a hüvelykujj.
A hazai viszonyokat jellemző megszorítások a kézhigiéné területét is érintik: amikor a kórházak kiadásaik csökkentésére kényszerülnek, a fertőtlenítő szerek is áldozatául esnek a spórolásnak, holott a nővérhiány és a betegsűrűség miatt éppen növelni kellene a védekezést.
A fórum befejező részében dr. Belicza Éva minőségügyi szakértő, a program vezetője a résztvevőkkel egy ok-hatás elemzést végzett arra vonatkozóan, hogy a kézmosás megfelelősége miért sérülhet a kórházakban. Kiderült többek között, hogy az alkalmazandó módszereket nem mindenki ismeri, mert például az orvosképzésnek nem része, mikor, miként kell kezet mosni, ugyanis csak a sebészeti kézmosást oktatják. A kórházakban a protokollok nem mindig egyértelműek, sőt: esetenként elavultak. A létező protokollokat, ajánlásokat sokszor azért nem tartják be, mert nagy az időnyomás: kevés az ellátó és sok a beteg, illetve nem állnak rendelkezésre a szükséges eszközök, vagy azok nem megfelelőek. Szerepe van a szervezeti politikának, a menedzsment elkötelezettségének, például biztosítanak-e elegendő forrást a kézfertőtlenítő szerek beszerzésére, a kézmosási lehetőségek bővítésére, vagy humánerőforrást az ellenőrzésre, oktatások lebonyolítására.
A kézmosás megfelelőségének javítását éppen ezért kiemelkedő fontosságúnak értékelték a résztvevők. Meghatározó szerepe van az oktatásnak, továbbképzésnek, a WHO ajánlás megismerésének: a betegellátási ponton, a beteg zónán belül kell a kezet fertőtleníteni bedörzsöléses módszerrel, alkoholbázisú fertőtlenítőszerrel. A célzott oktatási programok mellett az egyértelmű és mindenki számára elérhető protokollok kidolgozását és a betartás auditálását is lényeges elemként értékelték a résztvevők.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!