A gyógyszergyártásban érdekelt vállalatok társadalmi szerepvállalása hallgatólagosan átvesz számos állami kötelezettséget.
Azon vállalatokat, amelyek gyártói és k+f tevékenységüket, valamint beruházásaikat idehaza valósítják meg, igen érzékenyen érinti a jelenlegi szabályozás. Hiszen a betegek és az állam mellett elsősorban az ő érdekük, hogy a magyar gyógyszeripar a jövőben is a nemzetgazdaság egyik húzóágazata lehessen, hozzájárulva ezáltal hazánk versenyképességének megőrzéséhez.
Az 1901-ben alapított Richter Magyarországon – mára egyedüliként – külföldi szakmai befektető nélkül, magyar irányítással működő regionális multinacionális cég. Magyarországon több mint ötezer embernek ad munkát, hazánkban folytat kutatás-fejlesztési tevékenységet. (Utóbbira a kelet-közép-európai régió cégei közül a legtöbbet költi.) Alapvető érdeke tehát, hogy társadalmi felelősségtudatától vezérelve felkarolja – elsősorban a hazai természettudományos – oktatás és az egészségügy támogatását.
A magyarországi gyógyszercégekre vonatkozó új jogszabályok kedvezőtlen következményei nyomán azonban fevetődik a kérdés: amit a költségvetés elveszt a réven, visszanyeri-e a vámon? Tudunk-e áldozni és mennyit 2007-ben az oktatás és az egészségügy támogatására a társadalmi szerepvállalás költségkeretének ilyen mértékű beszűkülése mellett - teszi fel a kérdést a szerző.
Hogyan érinti a gyártók társadalmi szerepvállalását az új gyógyszer-gazdaságossági törvény? - Öt cégvezető válaszol