Veszélyesek a szénmonoxid-riasztók?

Egy-két évtizeddel ezelőtt, a nyílt égésterű gázkészülékek hőskorában a lakások, házak nyílászárói általában beengedtek annyi levegőt, amire a kazánnak szüksége volt. Ma, a légmentesen lezárt lakóterekben még mindig üzemelnek, mégpedig igen nagy számban nyílt égésterű készülékek, ám többszörösére nőtt CO visszaáramlás-veszéllyel – erre különösképpen rávilágított a 2012/2013-as tél CO-mérgezéses balesetsorozata. Tehát amíg ez a helyzet fennáll, a CO-riasztók jelentik az utolsó védvonalat. De valójában nem inkább veszélyeztetnek-e minket az általuk nyújtott hamis biztonságérzettel, de nem nyújtott szolgáltatással? Ennek próbált utánajárni a Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika szaklap. Az eredményekről a Közlekedési Múzeum Épületgépészet – Múlt, Jelen, Jövő című kiállításán ma számoltak be.

A Stieber Levegőtisztaság-védelmi Bt. akkreditált laborjában a Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika szaklap megbízásából szakszerű és alapos tesztelésnek vetettek alá a piacon fellelhető 10 „népszerű", nagy darabszámban eladott típusból 3-3 darabot (mert természetesen 1 alapján nem lehet korrekt véleményt mondani).

Volt olyan gyártmány, amelyiknél a három közül egy semmilyen CO-koncentrációra nem reagált. Ez 33%-os selejtarányt jelent a boltok polcain, azaz minden 3 vásárlóból egynek nincs szerencséje. Némelyik készülék alacsony koncentrációnál legalább megszólalt, nagyobb koncentrációra viszont nem reagált, vagy csak hébe-hóba.

Találtak a vizsgálat alatt olyan készüléket, amelynek a dobozán szerepelt, hogy megfelel a szabvány előírásainak, pedig nem teljesítette azokat. Úgy látszik, épp azt a 3 gyártási hibás terméket fogták ki, amelyik véletlenül éppen nem felelt meg az előírásoknak… További részletek a lap cikkében