Vigyázzon a félrevezető információkkal a mammográfiáról

Kiemelkedő nemzetközi tudományos  eseményt rendeztek Budapesten 2019. Április 10-12 között, amelyen az összes aktív hazai radiológus fele, és több francia radiológus, összesen kb. 350 szakember vett részt. A XXVII. Francia-Magyar Radiológiai Szimpózium zárónapja az emlő diagnózisáról szólt – ezen a napon a Pro-Radiológia Alapítvány szakmai civil szervezet és az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület közös sajtótájékoztatót rendezett. Az eseményen nem csupán a Szimpóziumon megtárgyalt releváns tudnivalókat foglalták össze, hanem ismertették azokat a nemzetközi referenciaanyagokat is, amelyeket mind a szakma, a női lakosság és a háziorvosok, mind pedig a média tájékoztatására tettek most elérhetővé – immár magyar nyelven is - foglalta össze az elhangzottakat az  Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen sajtóközleményében.

 

Számos, a mammográfiás szűrést támadó, félrevezető hír jelenik meg hónapról hónapra az interneten és általában a médiában. Ezek a cikkek több mint veszélyesek: felesleges riadalmakat keltenek, úgy, hogy csak a látszatát keltik a tárgyi tudásnak, illetve a tudományosan megalapozott eljárások helyett olyan módszereket ajánlanak, amelyek nem alkalmasak az emlőrák diagnózisára.

„Szeretnénk tenni azért, hogy a helyes tudnivalók eljussanak az érdekeltekhez – akik gyakorlatilag az összes nő. Magyarországon minden 8.-9. nőt érint élete során a mellrák, és a legfontosabb feladat mindig az, hogy időben felfedezzék a betegséget, és időben elkezdjék gyógyítani. Sokat beszélünk arról, hogy miért a mammográfiás szűrés a lakossági szinten alkalmazható legjobb módszer az olyan emlődaganatok felfedezésére, amelyek még nem adnak kitapintható vagy látható jelet.” – mondta Dr. Forrai Gábor radiológus, a Szimpózium szervezője, aki egyben az Európai Emlődiagnosztikai Társaság korábbi elnöke, a Pro-Radiológia Alapítvány elnöke és az Egészség Hídja Összefogás egyik alapítója. „Aki nem radiológus, patológus, onkológus vagy emlősebész, annak nem szabad orvosszakmai véleményt nyilvánítani. Ne az autószerelőnek, a Facebookon írogató cipésznek, önjelölt táplálkozási szakértőknek, a szomszéd néninek, az újságosnak vagy az állatorvosnak higgyünk a diagnosztikával vagy a rákbetegséggel kapcsolatban.”

A szimpóziumon előadó francia szakember, Professzor Patrice Taourel elmondta, hogy Franciaországban is küzdenek hasonló gondokkal – bár a szűrési korosztályba tartozó francia nők közel 75%-a így is megjelenik az emlőszűrésen, ezért ott az emlőrákos megbetegedések arányaihoz képest kevesebben halnak meg a betegségben, mint Magyarországon. Ők is küzdenek az időről időre megjelenő félrevezető hírekkel a mammográfiás szűrésekkel kapcsolatosan, és a francia civil szervezetek a szakmával összefogva markánsan kommunikálnak a témában a lakosság felé. Talán ennek is köszönhető, hogy a tavalyi év óta már számszerűen csökkent az emlőrák miatti halálozás Franciaországban. Elmondta azt is, hogy az emlőrák-megbetegedések regisztrációja (rákregiszter) Franciaországban abszolút részletes, vagyis nem csupán a betegséget, hanem a betegség típusát is regisztrálják. Törvény szabályozza, hogy a diagnózistól a kezelés megkezdéséig 45 napnál nem szabad többnek eltelni, ami a gyógyulás szempontjából meghatározóan fontos. A francia nőket 50 – 75 éves korukban kétévente hívják meg mellrákszűrésre (Magyarországon ez a korcsoport 45-65 év közötti). A magasabb emlőrák-kockázatú nőknek már 40 éves kortól kezdve évente mammográfiát, a genetikai mutáció miatt magas kockázattal rendelkezőknek pedig 30 éves kortól évente mammográfiát és emlő MRI-t ajánlanak.

Dr. Forrai Gábor elmondta, hogy a hazánkban alkalmazott, szakmailag alátámasztott módszereknek mind megvan a helyük az emlő vizsgálatában. Az Európai Emlőradiológiai Társaság (EUSOBI) állásfoglalását idézve hangsúlyozta, hogy „a mammográfiás lakossági szűrés (amiről részletesen itt lehet olvasni: EUSOBI ajánlások MAMMOGRÁFIA) bizonyítottan csökkenti az emlőrákból adódó halálozást, és jó befolyással van a kezelésre nézve, vagyis mivel a betegséget korábbi állapotban veszik észre, ezért kevésbé megterhelő a szervezetre nézve. A szűrési meghívást elfogadó és azon megjelenő nők esetében az emlőrák halálozás 43%-al csökken”. „Ez a szám, az EUSOBI összefoglalóját idézve azt jelenti, hogy 100.000 főre kivetítve 350 nő életét menti meg a mammográfiás lakossági szűrés” - tette hozzá Jó Marianna, az Egészség Hídja Összefogás alelnöke.

Az önvizsgálattal kapcsolatosan Forrai tanár úr elmondta azt is, hogy „fontos, hogy a nők ismerjék az emlőrákra utaló jeleket, és legyen egészséges testképük azzal kapcsolatban, hogy milyen szokott általában lenni a mellük. Valóban előfordul, hogy a nők saját maguk tapintják ki a rosszindulatú elváltozást. Ugyanakkor tudni kell, hogy óriási a különbség a kitapintható vagy szabad szemmel észrevehető (klinikai jeleket, tüneteket adó) elváltozás és az olyan daganat között, ami még semmilyen, laikus szemmel észre nem vehető jelet nem ad és nem is tapintható. A mammográfiás szűrésen ezek az elváltozások észrevehetők – ezt nevezzük korai diagnózisnak, és ez teszi lehetővé, hogy a nők meggyógyuljanak a mellrákból. Vagyis mindenképpen életmentő, hogy a szűréssel felfedezett elváltozásokkal azonnal kezelésre kerülnek a nők.

Ugyanígy életmentő magatartás lehet az is, hogy a meghívólevélre reagálva megjelenjenek a mammográfiás szűrésen.”  A szűrésekre vonatkozó iránymutatásként összefoglalóan hozzátette: „a mammográfia az egyetlen szakmailag elfogadott, alkalmazható lakossági szűrési mód – minden más vagy kiegészítő módszer, vagy egyszerűen félrevezetés.” Az MRI-vel kapcsolatosan megjegyezte, hogy ez a módszer a magas kockázatú nők szűrésére illetve kiegészítő vizsgálatként alkalmazható diagnosztikus módszer (a teljes ajánlás itt olvasható: EUSOBI ajánlások MRI). Az ultrahang vizsgálat is egy kiegészítő eljárás, nem szűrőmódszer.

„Gyógyult betegként elszomorít és feldühít, amikor hitelesnek tűnő magazinokban vagy a Facebookon megosztott posztokban lebeszélni próbálják a nőket a mellrákszűrésen való megjelenésről.” mondja Báródi Edit, az Egészség Hídja Egyesület titkára. „Partnereinkkel együtt sokat teszünk azért, hogy folyamatosan szó legyen a hiteles és valós emlőrák-terápiákról, és a bizonyított, evidencia alapon működő szűrésről is. A Facebook miatt gyakorlatilag erőfeszítést sem kell tennünk már azért, hogy tájékozottak legyünk, de fontos, hogy a nők kritikusan olvassanak, és megtanulják, hogy mi az, ami hiteles. Nagyon sokszor sajnos azon múlnak életek, hogy egy cikk vagy poszt olvasója nem tud különbséget tenni a valódi szakember és az önjelölt között. Ugyanígy nagyon fontos, hogy a média munkatársai is következetesen utánajárjanak az általuk idézett források helytállóságának, és valódi szakemberektől kérjenek véleményt. Az Európai Emlődiagnosztikai Társaság által publikált, és már magyarul is elérhető ajánlások reméljük, hogy gyakran használt forrásai lesznek az emlőrák diagnosztikával és a szűréssel kapcsolatos cikkeknek”