• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Világelső gyorstesztet vizsgál MRK ellen az SE

Hírek 2022.02.10 Forrás: Semmelweis Egyetem
Világelső gyorstesztet vizsgál MRK ellen az SE

A gyógyszereknek ellenálló kórokozók gyors terjedése világméretű probléma, hisz csak az európai kórházakban évi 426 ezer ember fertőződik meg velük.

Legalább egy évvel a nemzetközi piac előtt járhat az az innovatív gyorsteszt, amelyet a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja (EMK) hazai koordinálásával fejleszt, illetve népszerűsít egy európai konzorcium, s néhány éven belül alapjaiban átírhatja az antibiotikum-rezisztens baktériumok diagnosztikáját. Jelenleg sajnos több mint 30 ezer európai halálát okozzák ezek a kórokozók évente, új típusú gyógyszerek híján pedig minden eddiginél fontosabbá válik a gyors diagnózis, illetve célzott terápia, írja a Semmelweis Egyetem honlapján

A különböző gyógyszereknek ellenálló kórokozók gyors ütemű terjedése világméretű közegészségügyi probléma, hisz csak az európai kórházakban évi 426 ezer ember fertőződik meg velük. Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) egyre több áldozatot követel: a multirezisztens baktériumok összesen legalább 33 ezer európai halálát okozzák évente, világszerte pedig megközelítőleg 700 000 ember halálában játszanak vezető szerepet. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor 2050-re az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint évi 10 millió ember fog meghalni „szuperbaktériumok” okozta fertőzések következtében. Ez a rák okozta halálozások 8,2 milliós előrejelzését is meghaladja, s vezető halálokká tenné az antibiotikum-rezisztenciát a világon. 

Megfelelő intézkedések híján idővel az addig kordában tartott betegségek (mint például a tuberkulózis vagy a vérmérgezés) is kezelhetetlenné válhatnak, a különböző immunszuppresszív vagy invazív orvosi beavatkozások pedig jóval nagyobb kockázattal járnak majd. Az Európai Bizottság ezt felismerve 2017-ben akciótervet fogadott el, amely nemzetközi fellépést sürget, s kimondja: a gyors és megbízható AMR diagnosztika kulcsfontosságú annak érdekében, hogy a betegek megfelelő kezelésben részesüljenek, illetve mielőbb el lehessen kezdeni azt.

Az akcióterv mentén számos biztató kezdeményezés indult. Ezek egyike az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) finanszírozásával 2020-ban elstartolt AMR DetecTool projekt, melynek az Egészségügyi Menedzserképző Központ (EMK) szakmai kapcsolatrendszere révén a Semmelweis Egyetem is kezdettől fogva aktív részese. A három éves program keretében neves francia és spanyol intézmények irányítása mellett összesen 14 európai szervezet szakemberei dolgoznak azon, hogy egy új, minden eddiginél gyorsabb, könnyen elérhető és egyszerűen használható diagnosztikai eszközt hozzanak létre a multirezisztens baktériumok kimutatására.

A jelenlegi módszerek mellett legalább 24 órát kell várni az eredményre; a PCR tesztekhez hasonló eljárások meglehetősen drágák és speciális felszerelést, illetve képzettséget igényelnek, ami nem érhető el minden kórházban. Az AMR DetecTool innovatív gyorsteszt segítségével a baktériumok kitenyésztése nélkül, közvetlenül a vizsgálati mintából lehet majd kimutatni a legfontosabb rezisztenciamechanizmusokat. Ennek köszönhetően a beteg rövid időn belül, ideális esetben akár a minta levételét követő 30 perc múlva megkaphatja a megfelelő antibiotikumot – mondta Aszalós Zoltán Albert, a projekt hazai vezetője, az EMK munkatársa.

Az eszköz antigén-antitest reakció révén mutatja ki a baktériumok által termelt enzimeket, hogy azonosítsa a járványügyi szempontból jelentős, illetve egészségügyi intézményekben gyakori rezisztenciamechanizmusokat. Jelenleg 5 vizsgálattípus klinikai validálása zajlik; a Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézete, valamint Orvosi Mikrobiológiai Intézete mint tesztelő helyszín vesznek részt a projektben, amely kulcsfontosságú lehet a diagnosztikai eszköz későbbi sikere szempontjából. Az AMR DetecTool kifejlesztésének ipari partnere a francia NG Biotech, amely a jelenleg használt laboratóriumi módszerek pontosságával szeretné felvenni a versenyt – a két fő elem, tehát a tesztcsík, illetve a minta koncentrálását biztosító vákuumos rendszer tökéletesítéséhez azonban még időre van szükség. A nemzetközi együttműködésnek köszönhetően mindenesetre jó ütemben halad a projekt; a három központi tesztelő szervezet – a Párizsi Kórházszövetség (APHP), a Barcelonai Egyetemi Klinika, a Semmelweis Egyetem – valamint a többi résztvevő szervezet szakemberei rengeteget tanulnak egymástól.

Mikrobiológusaink a párizsi, barcelonai kórházakban járva rendkívül értékes szakmai tapasztalatokkal gazdagodtak. Azt hiszem ki lehet jelenteni, hogy az elsők között van ez a fejlesztés, sőt: a versenytársakhoz képest legalább egy évvel előrébb tart, vagyis a piacot megelőzve, világviszonylatban is az élre tör” – fogalmazott Aszalós Zoltán Albert.

A teljes cikk a Semmelweis Egyetem honlapján olvasható