Világszerte dominánssá válhat a brit vírusmutáció

A koronavírus brit mutációja, amelyet ősszel Kentben azonosítottak először, világszerte dominánssá válhat - vélte Sharon Peacock professzor, az Egyesült Királyság koronavírus genetikai felderítési programjának (Covid-19 Genomics UK Consortium) vezetője.  Az új variáns "végigsöpört az országon", és "minden valószínűséggel végig fog söpörni a világon" - hangsúlyozta a Cambridge-i Egyetem mikrobiológusa a BBC Newscast podcastjának nyilatkozva.

A brit mutáció, amelyet először 2020 szeptemberében a délkelet-angliai Kent grófságban észleltek, már a világ több mint 50 országában jelen van.

"Ami valójában aggaszt minket jelenleg, az a terjedési képessége. Ha egyszer kiismertük a vírust vagy úgy mutálódik, hogy elveszíti fertőzőképességét, akkor már nem kell aggódnunk emiatt. De a jövőt tekintve úgy gondolom, hogy még évekig el leszünk foglalva a szekvenálással. Véleményem szerint még legalább 10 évig ezt fogjuk tenni" - tette hozzá.

A jelenlegi vakcinákat a koronavírus korábbi változatai alapján fejlesztették, de a tudósok úgy vélik, hogy az új mutációk ellen is hatékonyak. Peacock szerint úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyságban forgalmazásra jóváhagyott oltóanyagok jól működnek az országban létező vírusváltozatok ellen.

A Covid-19 Genomics a brit közegészségügyi szervezetek és laboratóriumok hálózata, amely jelenleg naponta mintegy 30 ezer pozitív koronavírustesztet elemez. A cél az, hogy minden pozitív koronavírustesztet genetikailag átvilágítsanak.

Jakab: cél, hogy a világ lakosságának 20 százalékát beoltsák év végére

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) célja, hogy 2021 végére a világ lakosságának 20 százalékát beoltsák koronavírus elleni vakcinával - mondta a nemzetközi szervezet magyar vezérigazgató-helyettese csütörtökön az InfoRádió Aréna című műsorában. Jakab Zsuzsanna közölte, hogy már kidolgozták e folyamat globális megvalósíthatósági programját (Covax Facility), amely februárban elindul.

A kormányok, a gyógyszergyártók és a civil szervezetek együttműködésében létrejövő program első körében 18 országot választottak ki, ahol a magas rizikójú csoportokat - az egészségügyi dolgozókat, krónikus betegeket, időseket - részesítik oltásban.

"Ez egy teszt lesz, hogyan működik ez a program a legszegényebb és közepes jövedelmű országokban" - mondta, hozzátéve: az oltásokat a Pfizer oltóanyagával, tehát a tárolását tekintve "legnehezebben kezelhető" vakcinával kezdik. Ezt követi az AstraZenecával való együttműködés, amely szintén februárban indul, és célja, hogy az első félév végére a világ lakosságának 3,5 százaléka oltva legyen.

A szakember kiemelte: sok vakcinagyártóval folytat tárgyalást a WHO, az európaiakon kívül orosz, kínai és indiai cégekkel is. Azt mondta, a szervezet számára nincs különbség abban, hogy az oltóanyag honnan származik, csak biztonságos és hatékony legyen. Azt remélik, hogy az év végére elérik a világ lakosságának 20 százalékos átoltottságát. A Covax Facility programra 27 milliárd dollárt fordítanak - tette hozzá.

Jakab Zsuzsanna szerint nehéz kérdés, hogy az összes államban azonos elvek szerint történjék a vakcináció, hiszen egyelőre nincs elég oltóanyag. Fontos lépés kell legyen az oltóanyaggyártás felgyorsítása, a kapacitások növelése. "Ezen még dolgozni kell" - fogalmazott. Úgy vélte, ha ez sikerül, akkor jövő év végére elérhető a "nyájimmunitás".

Kiemelte, mindenképpen meg kell akadályozni a vírus terjedését, hiszen ezzel elejét lehet venni a különböző vírusmutációk kialakulásának is. Az úgynevezett vakcinanacionalizmust önpusztítónak tartja, ami nem segíti az oltóanyagok globális terítését, mert így nem lehet közösen túl lenni a járványon.

Az oltások elindulásával is mindenképpen be kell tartani a járvány- és közegészségügyi intézkedéseket, tehát a távolságtartást, a maszkhasználatot és a kézmosás, -fertőtlenítés szabályait - mondta Jakab Zsuzsanna.

Lengyelországban újfajta vírustesztet fejlesztettek ki

Szinte azonnal eredményt mutató, az alkoholszondához hasonló koronavírustesztet fejlesztettek ki Lengyelországban, a terméket Andrzej Duda lengyel elnök jelenlétében mutatták be csütörtöki kelet-lengyelországi látogatása során. Napokon belül megkezdik az új koronavírusteszt klinikai vizsgálatát, ezután remélhetőleg hamar megindulhat a tömeggyártása - mondta el Andrzej Duda a délkelet-lengyelországi Zaczernie községben működő, a tesztet kifejlesztő cég székhelyén rendezett bemutatón.

Az elnök a közúti rendőrség által használt alkoholszondához hasonlította a ráfújáson alapuló, tíz másodpercen belül eredményt mutató készüléket, és reményét fejezte ki, hogy a termék "világszerte megkönnyíti az emberek életét" a járvány idején.

A helyi cég igazgatója elmondta: a teszt használatához nem szükséges külön felkészítés, ha engedélyezik, tömegesen használható lesz többek között az üzemekben, repülőtereken vagy határátkelőhelyeken.

Lengyelországban a stabilnak minősített járványhelyzet kapcsán péntektől egészségügyi óvintézkedések betartása mellett újból megnyílhatnak a szállodák, színházak, mozik, koncerttermek, valamint szabadtéri sportlétesítmények, köztük sípályák és fedett sportuszodák is.

Csütörtökön a közel 38 millió lakosú országban az egészségügyi tárca 7008 új fertőzöttről számolt be, ami 48-cal több, mint előző nap volt. Kifejezetten a Covid-19 miatt egy nap alatt 95-en, a Covid-19 és más betegségek együttes megléte miatt pedig 361-en hunytak el.