Zsírérzékelő fehérje hibája okoz elhízást és májbetegséget

Egy zsírérzékelőként is működő fehérje hibája okozhat elhízást és májbetegségeket - idézte brit, francia és japán kutatók megállapítását a ScienceDaily című ismeretterjesztő folyóirat (www.sciencedaily.com). Az Imperial College of London kutatóinak eredménye egyúttal ígéretes új gyógyszercélpontot is kijelöl, amellyel az elhízás és a metabolikus szindróma megjelenése lenne megelőzhető.

A GPR120 jelű fehérje a bélrendszer, a máj és a zsírszövetek sejtjeinek felszínén található, és arra szolgál, hogy a sejtek felismerhessék az ételekkel bevitt telítetlen zsírsavakat, majd reagálhassanak rájuk. Különösen érvényes ez az omega-3 zsírsavra, amely rendkívül jó hatással van az egészségre.
Állatkísérletek azt mutatták, hogy a GPR120 hiányában szenvedő génmódosított egerek jóval könnyebben híztak el, és nagyobb arányban alakult ki náluk májbetegség, mint normál rágcsálótársaiknál, amikor nagy zsírtartalmú étrenden tartották őket.

Embereknél is megfigyelték, hogy azok, akik a GPR120 jelű fehérjét kódoló gén bizonyos mutációjával éltek, jellemzően nagyobb valószínűséggel híztak el, mint azok, akiknél a normál génváltozat volt jelen.

Amikor a belekben az élelemből származó telítetlen zsírsavak hozzákötődnek a GPR120 jelű fehérjéhez, az stimulálja egyes étvágycsökkentő hormonok kibocsátását és a hasnyálmirigy inzulinelválasztását. Ha a zsírsejtek a GPR120 közvetítésével azt érzékelik, hogy magas a vér zsírszintje, az arra készteti őket, hogy osztódni kezdjenek, hiszen így újabb zsírsejtekben tudják elraktározni a szervezet számára felesleges zsírt. Ha ez a raktározás nem így zajlik, az vezet a zsírmáj, vele a májbetegségek kialakulásához.

A túlsúly akkor jelent veszélyt az emberi egészségre, ha nem többlet zsírsejtekben raktározódik a zsír, hanem a májban. A telítetlen zsírsavak, különösen az omega-3, a GPR120 jelű fehérjén keresztül éri el, hogy a test megfelelően működjön akkor is, amikor éppen tartalékolja az élelemmel bevitt felesleges energiát.

A tanulmányt a Nature tudományos magazin legfrissebb számában ismertették részletesen szerzői.